Jobbik-Konzervatívok;Irán;Kovács Béla;kém-ügy;

- Erős a Jobbik iráni elkötelezettsége is

Bár Kovács Béla kémügyével kapcsolatban a hazai sajtó főleg a Jobbik oroszországi kapcsolataival foglalkozik, a pártnál erős az iráni "szál" is; ez 2007 óta egyre magasabb szintet ért el. (Ennek ellenére a Kovács-ügy kirobbanása óta a Jobbik képviselői következetesen tagadják, hogy Oroszországtól vagy Irántól támogatást kapott volna a párt).

Krekó Péter, a Political Capital elemzője a közelmúltban egy konferencián úgy fogalmazott, az Irán-barátság és az Izrael-ellenesség - illetve az antiszemitizmus - szorosan összefügg a Jobbik ideológiájában. Ez pedig az iszlám ország számára is nyilvánvalóan fontos kapcsolódási pont, hiszen az Európai Unió államaiban kevés (és egyre kevesebb) olyan jelentősebbnek mondható pártot találhat, amely partner lenne az Izrael-ellenességben és antiszemitizmusban.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor egyik 2008-as beszédében attól az iráni elnöktől, Mahmúd Ahmadinezsádtól kért választási megfigyelőket a 2010-es parlamenti választásokra - valamint kérte a diktatúra félkatonai szervezete, a Forradalmi Gárda "segítségét" is -, aki többször is nyilvánosan tagadta a holokausztot. De az Irán-barátság az Európai Unió elleni ellenszenvvel is összekapcsolódik: a 2009-es európai parlamenti (EP) választási kampányban a Jobbik a keleti piacszerzéssel és az Európai Uniótól való függőség enyhítésével indokolta a Kína, Oroszország, India, Japán, Irán és az arab országok felé történő "keleti irányváltás" politikáját. A Jobbik 2010-es parlamentbe kerülésével Irán számára még fontosabbá vált a szélsőséges párt.

Az iráni diplomaták, politikusok, üzletemberek szívesen látott vendégei lettek a jobbikos rendezvényeknek, a jobbikosok pedig a budapesti iráni nagykövetségen tettek látogatásokat, például 2012 szeptemberében a párt székesfehérvári alapszervezetének négy tagja.

Bár az továbbra sem bizonyított, hogy Irán anyagilag is támogatta volna a Jobbikot, előadásában Krekó emlékeztetett: a párt 2003-as megalakulása után 2010-ig nem közölte törvényileg kötelező éves finanszírozási kimutatását, emiatt a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatot kezdeményezett. A vizsgálat hatására a párt által 2010. januárjában közzétett beszámoló szerint a szervezet éves pénzforgalma 2004 és 2009 között mindössze 1-3 millió forint között alakult, ami nem biztos, hogy elegendő lehetett a 2009-es EP-kampány finanszírozásához.

Ami pedig a Kovács-ügyet illeti: tegnap Kovács Béla a sajtón keresztül tagadta a Heti Válasz információit, amely szerint az Európai Unió elleni kémkedéssel vádolt jobbikos politikusnak 100 millió forint értékű villája van. A szegedi kórházban fekvő EP-képviselő szerint az ingatlan csak a töredékét éri az összegnek, és harmadmagával lett tulajdonos.

Este kiderül, hogyan gondolkodik a vasárnapi EP-választáson listát állító pártok többsége Magyarország uniós szerepéről, lehetőségeiről, jövőjéről. Az ATV stúdiójában 18 órától hetven percen át tart majd a szócsata, amelyben hat szervezet, közöttük az MSZP, az Együtt-PM, valamint az LMP listavezetője vesz részt. A Fidesz nem is válaszolt a meghívásra, a DK pedig jelezte, a Jobbikkal nem hajlandók közös asztalhoz ülni.