Magyarországnak az eddigi 22 helyett 2014-től 21 képviselője lesz az uniós parlamentben; a választás Európa-szerte kiélezett pártharcok mentén zajlik. Míg nálunk fölényesen vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz, az EP és a TNS közvélemény-kutató együttműködésével készített felmérés május 15-én közzétett eredményei szerint uniós szinten jóval szorosabb a verseny.
Vélhetően a részvételi arányokon múlik majd minden, ha kevés uniós polgár megy el szavazni, akkor várhatóan továbbra is az Európai Néppártnak lesz a legnagyobb, 221 fős frakciója az EP-ben, hiszen a Fideszt is sorai közt tudó jobboldali pártcsalád uniós szinten a voksok 29,43 százalékára számíthat. Az MSZP-t is magába foglaló Európai Szocialisták Pártja a szavazatok 25,83 százalékát kaphatja, és ezzel 194 mandátumot szerezhet. A felmérés szerint a liberálisok a voksok 8,26 százalékát kaphatják, ami 62 mandátumra lehet elegendő.
A zöldek 6,92 százalékot kaphatnak a szavazatokból, és 52 képviselőjük lehet, míg a radikális baloldal 45 mandátumot szerezhet, a jelenleg a függetlenek között helyett foglaló pártok 32 képviselője egy fővel bővülhet, emellett pedig további 62 képviselőt küldhetnek majd az EP-be olyan pártok, amelyek eddig egyik csoportba sem tagozódtak be. Egy másik felmérés, amelyet a Votewatch Europe és a Burson-Marsteller/Europe Decides készít rendszeresen, most kisebb különbséget jelzett előre a néppárti és a szociáldemokrata frakció között: a néppártnak 217, a szociáldemokratáknak 201 képviselői helyet jósol.
Az izgalmakat fokozhatja, hogy az EP-választás eredményei egészen addig nem lesznek ismertek, amíg Európában mindenhol nem ér véget a szavazás. Mivel azonban Olaszországban vasárnap 23 óráig vannak nyitva a szavazókörök, így egyetlen tagállamban sem lehet addig nyilvánosságra hozni az adatokat. Hivatalosan az első részvételi adatokat közép-európai idő szerint vasárnap 21 órakor, az exit pollokat egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órakor teszik majd közzé. E szabályokhoz tartja magát a Nemzeti Választási Iroda is (NVI), a magyar választási informatikai rendszer ugyan nem kapcsolódik az unióshoz, de ugyanúgy fog működni vasárnap.
Egyébként holnap délután 4 óráig még átjelentkezhetnek azok, akik nem az állandó lakcímük szerinti körzetben szeretnének voksolni a vasárnapi uniós választáson. Fontos különbség, hogy ezúttal az eredmény szempontjából egész Magyarország egyetlen választókerületnek számít, így csak pártlistára szavazunk és minden szavazópolgár egyetlen, ugyanolyan listás szavazólapot kap, amelyen nyolc párt neve (és a listájuk első öt helyén szereplő politikus neve) található. Összesen 10 386 szavazókörben voksolhatunk majd, és huszonhétezernél is több pártdelegált vesz részt a szavazatszámláló bizottságok munkájában.
A legtöbb, csaknem 14 ezer 300 ezer delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, az MSZP csaknem 5400-at, a Jobbik 5200-at, a Demokratikus Koalíció több mint 1200-at, az Együtt-PM mintegy 700-at, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt több mint 70-et, az LMP több mint 50-et, a Seres Mária Szövetségesei 1-et.
Második az MSZP a Nézőpontnál
A Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékon áll jelenleg a potenciális szavazók között, és ezzel továbbra is hatalmas előnnyel vezeti a pártversenyt, a második helyen szoros küzdelem várható az MSZP és a Jobbik között a vasárnapi EP-választáson - derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A cég felmérése szerint az MSZP a biztos szavazó pártválasztók 17 százalékát tudhatja maga mögött, míg a Jobbik 15 százalékot. A többi párthoz képest a Jobbik-szimpatizánsok részvételi kedve tűnik jelenleg a legalacsonyabbnak. A DK-ra és az Együtt-PM-re a potenciális szavazók 6-6 százaléka voksolna, míg az LMP-nek jelenleg 8 százalékos a támogatottsága.
Az intézet szerint legfeljebb 39 százalékos részvétel várható a vasárnapi választáson, ahol a Fidesz 11, az MSZP 4, a Jobbik 3, az Együtt-PM, a DK és az LMP 1-1 EP-mandátumra számíthat a 21-ből. A Tárki májusi pártpreferencia-vizsgálata szerint ugyanakkor a teljes népesség 38 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 11 százaléka a Jobbikra, 10 százaléka az MSZP-re, 3-3 százaléka az LMP-re és a Demokratikus Koalícióra, 2 százaléka pedig az Együtt-PM-re szavazna. A pártválasztókon belül a Fidesz a szavazatok 55 százalékára, a Jobbik 16, míg az MSZP 15 százalékra számíthat.
Schulz nyerte az utolsó vitát
A német Spiegel internetes oldalán közölt felmérés szerint az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője bizonyult meggyőzőbbnek az Európai Néppárt jelöltjével, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfővel szemben az Európai Bizottság elnökének jelölt politikusok utolsó, kedd esti televíziós vitáján. Az erre vonatkozó kérdésre 59 százalék adta meg Schulz nevét, 28 Junckerét, 13 százalék nem tudott dönteni. Schulz és Juncker úriemberek módjára vitázott, egyszer sem vágtak egymás szavába.
Szakértők meglepőnek tartják, hogy a vita során egy kérdés sem hangzott el az ukrán válságról. A két listavezető egyetértett abban, hogy Törökországnak a jelenlegi helyzetben nem lehet helye az Európai Unióban. Martin Schulz kiemelte, Ankara nem érett az uniós integrációra. Juncker pedig ezzel kapcsolatban kijelentette, az az ország, amely betiltja a Twittert, nem értette meg a jövő üzenetét. Úgy vélte, 2019-ig nem képzelhető el az EU további bővítése. Az MSZP-t is magába foglaló Európai Szocialisták Pártja jelölte Martin Schulz-ot az Európai Bizottság elnökének, így a magyar szocialisták is az uniós parlament eddigi elnökét támogatják a posztra.
