„Ez egyelőre dilemma a miniszterelnök számára. De az államfői szerepvállalás, az egységes nemzet képviselete nem pusztán egy elsuhanó vágy, hanem reálisan végiggondolt opció” – informálták a lap munkatársát, hozzátéve, 2017 még messze van, a miniszterelnök elképzelt politikai pályaívét nem várt körülmények, események átrajzolhatják.
A mögötte meglévő kétharmados felhatalmazás és a harmadik miniszterelnöki ciklusa viszont olyan csillagállás, mely felelős kormányzással alkalmassá teheti „az egész nemzet szolgálatára”. Különösen, ha a „jó miniszterelnök”-példázatnak legalább a ciklus közepétől meg tud felelni, a kiegyezésre való törekvés szándékával.
A miniszterelnök korábban a Kúrián is nyíltan elmondta: 2010-ben is számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális, elnöki rendszerre, de végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál. A francia típusú „félprezidenciális” szisztémára való áttérés esetén azonban – alkotmánymódosítással – minden bizonnyal kezelhetőek lennének az Orbán Viktor által megjelölt „konfliktusok”: a francia elnök súlya jóval kisebb, mint az amerikai elnöké, hatalma azonban nagyobb, mint általában az európai államfőké. Orbán Viktor befolyása és tekintélye pedig a kormányoldalon megkérdőjelezhetetlen.
A Figyelő még januárban a lehetséges kormányalakítás kapcsán írt arról, hogy az áprilisi választás után „több átalakítás is várható abból a célból, hogy felépítsék Orbán Viktor utódját”. A lap úgy tudta, hogy Lázár János a harmadik Orbán-kormány megalakulása után miniszterként vezetheti a Miniszterelnökséget, és egyben miniszterelnök-helyettes is lesz. A cikk arra következtetett, ha ezen információk helyesek, akkor Lázár János lehet Orbán Viktor utóda a miniszterelnöki székben.
További részletek a nol.hu-n olvashatók.