EP-választás;minimumjövedelem;

- Pártok az európai szintű minimumjövedelem bevezetéséről

 Az európai parlamenti választáson listát állító pártok közül négynek a képviselőjelöltjei nem zárkóznának el az európai szintű minimumjövedelem bevezetésétől. A minimáljövedelem témájáról egy, a május 25-i választáson induló pártok közötti keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésen esett szó.

 A Magyar Szegénységellenes Hálózat és a Civil Kollégium Alapítvány által szervezett, az unió által finanszírozott, Beleszolok.eu című rendezvényre meghívták mind a nyolc, az EP-választásra listát állító pártot és pártszövetséget; a rendezvényen négy képviselő-jelölt vett részt.

A beszélgetésen az Együtt-PM-et Erőss Gábor, a Jobbikot Sipos László, az LMP-t Csiba Katalin, míg a Seres Mária Szövetségesei pártot Tóth Katalin képviselte. Arra a kérdésre, hogy az EP-be jutva támogatnák-e az európai szintű minimumjövedelem bevezetését, többen igent mondtak, mások feltételekhez kötnék, vagy azt jelezték, szakmai vitára van szükség és arra, hogy ahhoz meglegyen a szükséges forrás.

A szervezők megfogalmazása szerint "a minimumjövedelem egy olyan, a rászoruló, szegény embereknek járó szociális juttatás, amely biztosítja, hogy a társadalom egyetlen tagja se éljen a méltó megélhetést jelentő jövedelmi szint alatt". Tóth Katalin azt mondta, szükségesnek tartják, de azt szerinte feltételhez, például munkavégzéshez lehetne kötni. Hozzátette: ha erre nincs lehetőség, akkor is "valamilyen törekedésre kell ösztönözni az embereket", tanulásra, vagy arra, hogy tartsák rendben a környezetüket, műveljék a kertjüket.

Sipos László közölte, a Jobbik is támogatná egy európai szintű minimumjövedelem bevezetését, sőt szerintük az európai szintű minimálnyugdíj kérdését is napirendre kellene venni. Szavai szerint azonban ennek az intézménynek munkaalapúnak és gazdaságilag is megalapozottnak kell lennie, továbbá a társadalmi igazságosságot is figyelembe kellene venni.

Erőss Gábor azt mondta, a garantált minimumjövedelmet "magyar szinten" mindenképpen támogatják, és ez az országgyűlési választási programjukban is szerepelt. Hozzátette: ha ez európai szinten is megvalósítható, akkor azt ugyancsak támogatni fogják. Csiba Katalin arról beszélt, hogy a kérdésben a pártja még nem alakította ki álláspontját, de az LMP elvi szinten elkötelezett amellett, hogy "olyan Európára van szükség, ahol nincs fizikai nélkülözés". Az LMP-s képviselő ebből az "elvből kiindulva" nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy - szakmai viták után - a nélkülözést minimumjövedelemmel orvosolják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi uniós költségvetésből jelenleg ez nem lenne finanszírozható.

A képviselőjelölteket arról is kérdezték, szerintük legyen-e egységes áfa az unióban. Tóth Katalin szerint nincs erre szükség, de Magyarországon csökkenteni kellene az általános forgalmi adót, illetve "a bevételekhez igazítani". A Jobbik jelöltje szerint tagállami hatáskörben kell maradnia az áfának, ugyanakkor a tagállamoknak párbeszédet kellene folytatniuk a kérdésben, mert a nagyon eltérő áfakulcsok használata adóelkerülésre vagy adócsalásra ad lehetőséget.

Az Együtt-PM jelöltje szerint ebben a kérdésben "az EU tudna megvédeni minket a saját kormányunktól", és ha egységes lenne az áfa az unióban, akkor az Magyarországon is csökkenhetne. Az LMP jelöltje azt mondta, a kérdésben szerinte még szakmai vitákat kellene folytatni róla. Jelezte, nem biztos abban, hogy ez hosszú távon a jelenlegi uniós szerkezetben jó lenne Magyarországnak.

Kikérem képviselőink, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba nevében azt a rágalmazást és hazugságot, amit ma a Fidesz a nyakunkba zúdított - írja közleményében Mesterházy Attila, MSZP elnök-frakcióvezető.