Pedig Strasbourg egyértelműen kimondta: a tényleges életfogytiglan magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, így sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mivel kizárja a felülvizsgálat lehetőségét. A strasbourgi bírósághoz egy 2009-ben rablásért és emberölésért jogerősen elítélt ember, Magyar László fordult: a strasbourgi bírák nem csak a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása miatt adtak neki igazat, de azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002 és 2010 között, vagyis a mintegy nyolc éven át húzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának követelményét.
Orbán egyébként úgy fogalmazott, nem csak az elfogadhatatlan, hogy Magyarország "nem tarthatja fönn" a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, de az is, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, így szerinte az Európai Unióban "a bűnelkövetők jogait az ártatlan emberek és az áldozatok jogai elé helyezik". Csakhogy - mint a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak megvilágította - Magyarország vállalta az Emberi Jogok Európai Egyezményének kötelezettségeit, amely viszont bizonyos korlátozásokat ír elő. "Ez a döntés nem azt jelenti, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélt személyeket meghatározott idő múlva el kellene engedni, hiszen Strasbourg amellett, hogy a tényleges életfogytiglanról szóló magyar szabályozás egyezményellenességét kimondta, nem vitatja, hogy előállhat olyan helyzet, amikor valaki élete végéig börtönben marad. De a felülvizsgálat lehetőségét kötelesek vagyunk biztosítani" - magyarázta Kádár András Kristóf. A strasbourgi döntés miatt kötelező felülvizsgálati eljárást indítani, és a Kúriának ezek után úgy kell döntenie Magyar ügyében - ha nem is kell teljesen az egész ügyet elölről tárgyalnia -, "mintha az egyezménysértő jogszabály nem létezne", és meg kell határoznia egy időpontot, amikor Magyar szabadon engedését felülvizsgálják.
Mint Kádár András Kristóf emlékeztetett, tavaly a Szegedi Ítélőtábla a bátmonostori hármasgyilkosság ügyében felfüggesztette a másodfokú eljárást, és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mert egy hasonló angol ügy miatt úgy vélte: a magyar Btk. vonatkozó része, a tényleges életfogytiglan ellentétes az európai egyezmény embertelen büntetést tiltó rendelkezésével. Ez az indítvány jelenleg is az Ab előtt van. Így ebben dönteniük kell és annyiban könnyebb a helyzetük - vagy ahogyan Kádár András Kristóf megjegyezte, "talán épp emiatt nehezebb" -, hogy gyakorlatilag nincs is más lehetősége az Ab-nek, mint kimondani: a tényleges életfogytiglan intézménye alkotmányellenes.
"Persze, módosítani kellene a Btk.-t, és nyilván nem csak azért, mert Magyarország most nem teljesíti a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségeit, hanem azért is, mert ezek után minden tész-es Strasbourghoz fordulhat. A sorozatban elvesztett perek pedig presztízs- és anyagi veszteséget is jelentenek Magyarországnak, egy törvénymódosítással pedig ezek elkerülhetők" - tette hozzá Kádár András Kristóf.
Vagyis, a döntés előbb-utóbb a szabályozás megváltozására kényszeríti Magyarországot, függetlenül a Fidesz véleményétől: a kormánypárt ugyanis a pártelnökhöz hasonlóan igyekezett hamar leszögezni, illetve a vasárnapi EP-választás kampányát kihasználni, hogy fontos olyan képviselőket küldeni Brüsszelbe, "akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett!". Csakhogy - mint a hvg.hu felhívta a figyelmet - az EJEB székhelye nem a belgiumi Brüsszelben, hanem a franciaországi Strasbourgban van, és ugyan az EJEB-nek van magyar tagja - Sajó András magyar jogtudós -, de őt nem a választópolgárok, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választotta meg 2007-ben.
Jelenleg egyébként 46-an töltik Magyarországon tényleges életfogytiglani büntetésüket, közülük 33-an jogerősen.
