A bankár a Napi Gazdaságban megjelent tegnapi interjújában elmondta: a moratórium fából vaskarika, hiszen emiatt nem érvényesíthető a jelzáloghitelezés logikája. Mivel a moratórium egészen addig tart, amíg meg nem oldódik a devizahitelesek problémája, a pénzintézetek is érdekeltek a megoldásban. A Kúria döntése miatt - amely a közeljövőben foglal állást az árfolyamrés tisztességtelenségének ügyében, várhatóan milliárdokat kell a bankoknak visszatéríteniük az adósok számára - fejtette ki a bankvezér. Patai hozzátette: nem számítanak "huszárvágásszerű álmegoldásra", de tudomásul veszik, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni. Hozzátette: olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, "azokat üti", mert ez a forinthitellel rendelkezők és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit is mélyen sértené.
A kormány számára is egyértelmű, hogy tartós gazdasági növekedést nem lehet "normálisan, aktívan működő" bankrendszer nélkül fenntartani - mutatott rá a Magyar Bankszövetség elnöke. A tavalyi volt sorrendben a negyedik olyan év, amikor a reálhitelezési volumen csökkent, és 2013-ban 38-40 százalékkal volt kisebb, mint 2008-ban. Patai Mihály szerint ez hosszú távon nem tartható. Kitért arra is, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint tavaly 67 milliárd forint hasznot termelt a magyar bankrendszer, a külföldi osztalékfizetés és a tőkeemelés nélkül vizsgálva 78 milliárd forint valós veszteséget szenvedett el, így zsinórban a negyedik súlyosan veszteséges évet hagyta maga mögött. Idén a növekedés első jelei már megjelenhetnek, ám történhetnek olyan gazdaságpolitikai lépések, például a devizahiteles probléma megoldása, amelyek felemészthetik a szektor növekedésfinanszírozási lehetőségeit - mondta Patai Mihály. A bankok elfogadták a bankadó létezését, ugyanakkor szeretnének megállapodni a csökkentéséről, erről jelenleg is folynak a tárgyalások.
