Mint megírtuk, egy magyar állampolgárságú osztrák nő megvette, egy amerikainak bérbe adta, mely egy német céggel műveltetné a földet – energiaerdőt telepítene. Eközben három helyi földművelőnek van elvetett gabonája, repcéje a szóban forgó, beszántásra ítélt 40 hektáros területen.
Pajer Kristóf polgármester elmondta, hogy jogerőre nem emelkedett, be nem jegyzett földhasználat alapján próbálnak birtokon belülre kerülni az új használók úgy, hogy ezek a területek még a mostani mezőgazdasági év kezdetén, tavaly szeptemberében, az előző tulajdonossal kötött érvényes szerződés alapján az érintett gazdák földhasználatában voltak.
A területek védelme érdekében a polgármester az önkormányzat tulajdonában lévő utakat a belvízi helyzetre való tekintettel most lezáratta, hiszen az útzár a jogszerű földhasználók mezőgazdasági tevékenységét nem gátolja, csak megakadályozza a betárcsázást.
Megyer, a 2006-os energia-fűzfa telepítési láz megelőzése érdekében helyi rendeletében szabályozta, hogy csak hagyományos mezőgazdasági tevékenység folytatható a határban, azaz például búza, kukorica termeszthető, és ha valaki fát szeretne telepíteni, a régi magyar fajok közül választhat.
Ráadásul ők a Marcal ökológiai védelmét szolgáló legelőket is fel akarják szántani, a mintegy 110 millió forint turisztikai fejlesztést végrehajtó kis település közvetlen határában - mondta a polgármester -, és egy régi földvár (a sümegi vár elődje) területén energiafákat akarnak ültetni a helyi érdekeket figyelmen kívül hagyva, mindenfajta együttműködéstől elzárkózva, de a magyar kormányhivatalok segítő határozataival felvértezve.
A megyeri önkormányzat hétfő rendkívüli ülésén az érintett ingatlanokat ideiglenesen védetté nyilvánította, 3 hónapra. Ezen időszak alatt a szakhatóságok bevonásával külterületi ingatlanok ellenőrzése alapján kijelölik a végleges védetté nyilvánításra kerülő ingatlanokat.
Az ideiglenes védettség ideje alatt csak a művelési ágnak megfelelő eddigi (hagyományos) mezőgazdasági tevékenység folytatható. A hatóság megtiltotta a területen az energiafák ültetését, és az ingatlan művelési ágának megváltoztatását.
Pajer Kristóf a döntést indokolva elmondta, nem csupán a természeti, és régészeti értékek védelmét tartották szem előtt, hanem a munkahelyek védelmét, megtartását is.
Míg a kormány a családi gazdálkodást helyezi előtérbe, és a földeken dolgozók fontos munkához jutnak, addig a kétséges hatásfokú energiaerdők fenntartására 10 ezer hektáron 4-5 ember is elég.
A döntés meghozatalakor két további szempontra voltak tekintettel: a még jogos fölhasználok területének védelme az aratásig, illetve a falu napi életét zavaró telepítések megakadályozása, azaz a kertvégek, és a falu közvetlen határának védelme.
