Mind Romániában, mind Szlovákiában furcsa euroszkepticizmus észlelhető. Miközben a lakosság túlnyomó többsége nem EU ellenes, az EP-választásokon hagyományosan alacsony a részvétel. Egyik országban sincs a Jobbikhoz mérhető EU-ellenes párt és retorika.
Elemzők szerint ez többek között az európai pénzalapok rossz hasznosításának, lehívásának köszönhető. Mindkét ország gyengén áll a források lehívásában, így a lakosság nem érzékeli, hogy az EU valóban tudja befolyásolni életminőségét.
Nem mozgatta meg a román közvéleményt a választás, az előre jelzett részvételi hajlandóság mindössze 29 százalékos, de elemzők szerint, még ez sem valószínű. Románia 2007. januárjában csatlakozott az unióhoz, 2007. novemberében időközi EP-választást rendeztek az országban.
Még ez az első alkalom sem vonzotta különösebben a románokat az urnákhoz, az országos részvétel 29,47 százalékos volt, úgy, hogy a magyar lakosság némileg magasabb számban vett részt.
Ez a néhány százalékos többlet tette akkor lehetővé, hogy az RMDSZ is bejusson, két mandátumot szerezve, és Tőkés László is összegyűjtse az egyéni mandátumhoz szükséges voksokat. 2009-ben már Románia (és Bulgária) is az összeurópai választással egy időben rendezhette a voksolást.
A részvétel visszaesett, 27,21 százalékos volt csupán, s immár a magyarlakta területek sem teljesítettek jobban. Az RMDSZ ekkor választási megállapodást kötött Tőkés Lászlóval, átadta neki listája első helyét, amelyet az Összefogás Listájának neveztek el nem hivatalosan.
Az összefogás azonban csupán a választás idejére működött. Tőkés, aki egyéni képviselőként hiába próbált 2007-2009 között a néppárti frakció tagja lenni, RMDSZ színekben ezt is megkapta, majd Schmitt Pál visszavonulása után a Fidesz neki adta át a korábban Schmitt által betöltött EP-alelnöki helyet is.
Tőkés szembement az RMDSZ-el, nyílt kampányt folytatott ellene Brüsszelben, odáig menően, hogy az akkor még pártelnök Markó Béla előadását hirdető plakátokat is személyesen rongálta meg.
Az öt éves kényszerházasság után tavaly az RMDSZ jelezte, semmilyen szín alatt nem biztosít újra helyet Tőkésnek listáján, akinek időközben saját pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is megalakult Romániában.
Hivatalos indoklás szerint az EMNP azért nem indított önálló listát erre az EP választásra, mert nem akarta veszélyeztetni a romániai magyarok EP képviseletét, ám a valóság, az erőviszonyok mást sugallnak.
A Fidesz és Orbán Viktor által támogatott EMNP 2012-ben két csúnya választási vereséget szenvedett - a helyhatósági illetve a parlamenti választásokon -, a párton belüli hangulat rendkívül megromlott, sokan kiléptek, így esélye sem volt összegyűjteni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat.
Tőkés népszerűsége is csökkent, egyéni jelöltként való indulása nem ígért sok jót. Hosszas huzavona után végül megkapta a Fidesz lista harmadik helyét, amit emiatt nemzeti listának neveztek el, helyet szorítva rajta ukrajnai és szerbiai jelöltnek is.
Hogy mindez csak Tőkés hírnevének mentésére szolgált, az is jelzi, hogy a felvidéki magyarok nem kaptak rajta befutó helyet, mert ők maguk is küldhetnek képviselőt Brüsszelbe. Mint ahogy a romániai magyarok is, ám Tőkésnek otthon ezúttal nincs esélye.
Az RMDSZ hosszú ideje próbál valamiféle kompromisszumra jutni Orbán Viktorral és a Fidesszel, Tőkés kiemelése a romániai magyar belpolitikából ennek a megállapodásnak is része. Azért "is", mert Orbán számára köztudottan fontos Tőkés, a pártban egyáltalán nem volt népszerű Tőkés Fidesz jelöltté avanzsálásának gondolata.
Hogy meddig tart ez az RMDSZ-Fidesz hideg béke, egyelőre nem látszik, ám nyilvánvalóan attól függ, mennyire próbál beavatkozni a továbbiakban a magyar kormány és kormánypárt az RMDSZ belügyeibe.
Pillanatnyilag a magyar lakosság választási részvételi hajlandósága a 2009-essel megegyező. Ha ez némileg növekszik és a román részvétel csökken, akkor az RMDSZ-nek esélye van 3 képviselőt küldeni Brüsszelbe. Ha a részvétel azonos lesz a román lakosságéval, akkor is esélyük van két mandátumra, az öt százalékos küszöb körül mérik a szövetséget.
A románokat inkább a decemberi államfőválasztás foglalkoztatja. Az EP esélyekről utoljára április végén jelent meg közvélemény-kutatás, az elnökválasztásról múlt héten is. A kampány eleje óta alig módosultak a román opciók, két százalékos elmozdulás történt a kormányzó szövetség javára.
A Victor Ponta miniszterelnök vezette baloldali szövetség (PSD-UNPR-PC) a szavazatok 42 százalékára számíthat. A koalícióból nemrég kilépett Nemzeti Liberális Párt támogatottsága 15, Basescu államfő volt pártja, a Demokrata Liberális Párté 10, új formációja, a hivatalosan alig néhány hónapja alakult Népi Mozgalom Párté 9, az RMDSZ-é 6 százalékos.
A szélsőséges pártok a román parlamentben már két ciklus óta nem jutottak be, de az EP-be legutóbb képviselőt tudott még küldeni a Nagy-Románia Párt, amelynek ezúttal nincs erre esélye. A felmérések szerint bejut egy független képviselő is. Romániának 32 mandátum jár az EP-ben, amelyért 15 párt és 11 független jelölt verseng.
Szlovákiában az opciók némileg eltérnek a parlamenti erőviszonyoktól. Az április végén ismertetett felmérések szerint a részvételi szándék 21,3 százalékos, 36,1 százalék bizonytalan. Ám a szlovákiai trendek ismeretében nem valószínű, hogy közülük szombatig sokan a részvétel mellett döntenének.
A szavazók több mint 37 százaléka a Robert Fico miniszterelnök vezette Smert támogatja. Második helyen az Egyszerű Emberek végeznének 10 százalékkal, a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) pedig a választók 8,9 százaléka támogatná.
A Bugár Béla vezette Híd-Most a voksolók 7,9 százalékát győzné meg, a NOVA, KDS és OKS koalíció 6,2 százalékot, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) 5,8-at. Bugárék ezzel az eredménnyel 1 mandátumra lennének jogosultak, a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyelőre a bejutási küszöb körül, de inkább alatta mozog.
Orbán Viktor és a Fidesz partnere változatlanul az MKP Felvidéken, de az orbáni stratégia változását jelzi, hogy ezúttal sem a magyar kormányzat, sem a magyar közmédia, nem kampányol látványosan az MKP mellett. (A parlamenti és helyhatósági választáson tavaly még ez történt.)
Az utóbbi időben változás látszik az orbáni kárpát-medencei stratégiában, miután zsebpártjaik vagy az általuk támogatott formációk sem Ukrajnában, sem Romániában, sem Szlovákiában nem tudták kiszorítani-legyőzni a helyi nagy magyar pártokat.
Azért Bugárékat továbbra sem tekinti magyar érdekképviseletnek Budapest, múlt héten a pozsonyi Globsec nemzetközi biztonságpolitikai konferencia után a miniszterelnök ezúttal is csupán az MKP-val tárgyalt.
A szlovákiai választói attitűdök az EP választások esetében különböznek a parlamenti választásoktól. A választók több mint 35 százaléka másképp szavazna, mint ahogy azt a parlamenti választások alkalmával tenné. A voksolásra 29 politikai párt és mozgalom adta le jelöltjei névsorát.
A szlovák politikai élet intő jelet is kapott a kampányban. Egy felmérés a szélsőséges eszmék térhódítását jelzi a fiatalok körében. Szlovákia 62 középiskolája tanulói között Fico pártját közvetlenül a helyhatósági választáson feltünt, neonáci eszméket sem elvető Marian Kotleba és pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt követné.
