Bozsik Yvette;szexuális abúzus;Noran kiadó;

Bozsik Yvette balettművész-koreográfus és Vigh Sára pszichológus - Fotó: Népszava, Göbölyös N. László

- Miért tabu nálunk a szexuális abúzus?

Egy hatéves kislány 13 éves unokabátyja áldozatául esik. Harminc évig képtelen túltenni magát ezen a traumán, végül négy és félévig tartó terápiával indul el a gyógyulás útján. Erről szól az Anoni Mara névvel jelzett könyv, a Bűn vagy bűnhődés, amelynek megjelenését egybekötötték a beszeljróla.hu oldal bemutatkozásával.  

Az Anoni Mara Társaság által létrejött honlap, mint azt a résztvevők az Örkény István könyvesboltban tartott sajtótájékoztatón elmondták, lehetőséget nyújt arra, hogy azok, akiket gyermekkorukban szexuális abúzus bármilyen formája ért, szabadon, név nélkül elmesélhesse az őt ért traumát. El lehet küldeni egy történetet, de egyetlen mondatot is, amely az áldozatban mélyen megmaradt, akár magáról az őt ért bántalmazásról, akár olyan szavak, amelyek őt hallgatásra ítélték. Úgy vélik, hogy a gyógyulás felé vezető úton az első lépés a fájdalmas emlékek megosztása.

Vígh Sára pszichológus feltette a kérdést: miért tabu nálunk a szexuális abúzus? Mert kétszeresen elfogadhatatlan, egyrészt maga a cselekedet, a kiskorú szexuális tárggyá tétele, másrészt pedig a társadalom részéről is az, mert nem tudják felfogni, nem akarják meghallani. A pszichológus hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekedetek mögött mindig a felnőtt „hatalmi helyzete” áll, míg a gyermeknek ezek a helyzetek érthetetlenek, értelmezhetetlenek, mert a vele szemben visszaélő gyakran családtag, vagy olyan ismerős, akihez kötődnek. Az áldozatok kettős traumát élnek át: a lelki-testi traumáét és a hallgatásét. A beszeljrola.hu éppen ezt a hallgatást töri meg – mondta Vigh Sára.

Hyross Virág jogász felhívta a figyelmet arra, hogy az új BTK már nemcsak magát a szexuális visszaélés elkövetőjét bünteti, hanem azt is, aki szemet huny felette. Ugyanakkor elmondta, hogy nagyon nehéz ezeket az eseteket felderíteni, mert az eljárások sokszor hónapokig elhúzódnak, és egy kisgyermek nem mindig képes arra, hogy több hónap elteltével is ugyanúgy mondja el az eseményeket. Továbbá az sem ritka, hogy szülők tanítanak be a gyerekeknek különböző történeteket, különösen olyankor, amikor egy-egy válóperben az egyik fél távol tartása a cél. A gyermek hamis tanúvallomásra ösztönzése azonban kimeríti a kiskorú veszélyeztetése tényállását is – hangsúlyozta az ügyvédnő.

Bozsik Yvette balettművész, koreográfus, az Anoni Mara Társaság tagja, maga is áldozat volt, először még kislány korában egy nagybátyja molesztálta, és tizenéves korában is több sokkoló élmény érte. Ő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy legalább édesanyjának elmondhatta a történteket, miközben családja egy része a mai napig nem hajlandó tudomásul venni. A művésznő ezzel magyarázta, hogy számos koreográfiája, rendezése „szexuális témájú”, ezáltal tudta „megmenteni a testét és a lelkét” a traumáktól, ezért született meg például a Katona József Színházban a Lány, kertben című előadás. „Mindenkinek lehetne az életből darabot csinálni” – mondta Bozsik Yvette, utalva arra, hogy rengeteg ember él át olyan nyomasztó élményeket amelyeket aztán egy életen át hordoz, mert nem tudja magából kibeszélni.

„A hallgatás betegít, a kimondás gyógyít” – erősítette meg Fábián Andrea gyógytornász, a honlap szerkesztője, aki szerint az oldal „nyitott a társadalom felé”. Nem csupán az áldozatok számára lehetőség, hogy megnyíljanak és az oldal fórumán egymást is erősítsék, hanem egyben felhívás a társadalom felé, amely még mindig elhárítja ezt a témát. Pedig a statisztikák beszédesek: míg nemzetközi szinten a gyermekeknek mintegy 5-8%-át bántalmazzák, addig nálunk ez az arány eléri a 10%-ot. Ily módon az elkövetőkkel együtt a társadalom nagyobbik része érintett.

„Nehéz áttörni a magyar prüdéria falát” – mondta Körössy P. József, a könyvet megjelentető Noran kiadó vezetője, aki maga is tagja az Anoni Mara Társaságnak. Figyelmeztetett: ebben a témában a legnagyobb veszély a közöny. A könyv és a honlap egyaránt e közöny ellen hirdet harcot.  

Két Kádár-levél tartja lázban a jogászokat és a rendőrséget egyszerre: lehetséges-e, hogy az MSZMP egykori főtitkárának saját maga által egy közeli munkatársának elajándékozott levele magántulajdon, vagy ahogyan a Magyar Nemzeti Levéltár állítja, közokirat? A levéltár szerint az irat vizsgálatát csak rendőri segítséggel tudták elérni. Ez az eljárás azonban a tervezett árverést vezető Földváry Antal szerint csak arra jó, hogy a levéltár ingyen hozzájusson az iratokhoz.