Az osztrák választók az eddigi 19 helyett 18 képviselőt delegálhatnak az Európai Parlamentbe. A bécsi kormányzat 12,8 millió eurót különített el az voksolásra az adófizetők pénzéből. A választásra jogosultak fejenként két eurót költöttek a választási hadjáratra.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártok összesen ennyi pénzt fordíthattak politikájuk népszerűsítésére, hiszen egyéb adományokat is felhasználhatnak. A törvényi előírások szerint egy tömörülés legfeljebb hétmillió eurót költhet.
A legtöbbet, négy-négymillió eurót a Werner Faymann kancellár-vezette nagykoalíció két pártja, a szociáldemokrata SPÖ és a néppárti ÖVP fordította a kampányra, ez három-négymillió euróval marad el a tavaly szeptemberi parlamenti választás költségeitől. Ez a két párt delegálhatja majd a legtöbb osztrák képviselőt az EP-be.
A legnagyobb osztrák politikai erő, az SPÖ ugyan egyértelműen EU-párti, a szociáldemokraták azonban a kampányban azt hangoztatták, változtatásokra van szükség az Európai Unióban.
Andreas Freund, a párt listavezetője az ORF-nek elmondta, az EU-nak szociálisan érzékenyebbé kell válnia, s jobban kellene gondolni a fiatalabbakra. A generáció ugyanis nehéz helyzetbe került a magas munkanélküliség miatt. "Ha nem történik irányváltás, hamar jéghegynek ütközhetünk" - figyelmeztetett a szociáldemokrata politikus.
Szintén EU-párti kampányt folytatott az Osztrák Néppárt és listavezetője, Othmar Karas, aki kifejtette, "az Európai Unió területén béke, demokrácia és jólét
honol". Hogy ez persze valóban így van-e, az más kérdés. Az ÖVP mindenesetre azt reméli, Ausztriában viszonylag magas lesz a részvétel. 2009-ben 46 százalék járult az urnákhoz, ami az egyik legmagasabb arány volt az unióban. Akkor az ÖVP nyerte meg a voksolást.
Bár az SPÖ és az ÖVP évek óta közös koalíciós kormányzást folytat, a kampányra az SPÖ és az ÖVP civakodása nyomta rá a bélyegét. Nem is csoda, hiszen az európai színtéren egymás riválisai: az ÖVP képviselői az Európai Néppártban, a szociáldemokraták a szocialista frakcióban foglalnak helyet.
Márciusban még a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt a voksolás favoritja, s úgy látszott, Franciaországhoz és Belgiumhoz hasonlóan itt is a radikálisok végeznek majd az élen. Áprilisban azonban jelentős változások történtek a pártok népszerűségi listáján, s az FPÖ mutatója szinte napok alatt esett vissza 25-26-ról 19-20 százalékra.
Nagyon megtépázta az FPÖ népszerűségét listavezetője, Andreas Mölzer botránya. A politikus egyenesen a náci Németországhoz hasonlította az Európai Uniót. Egy februári bécsi könyvbemutatón vont párhuzamot Brüsszel és a náci rezsim között. Úgy fogalmazott, hogy az EU olyan "diktatúra", amelyhez képest "a Harmadik Birodalom szabályok nélküli és liberális" volt.
Emellett "négerkonglomerátumnak" nevezte az EU-t. Mölzer korábban sem visszafogottságáról volt ismert. Az SOS Mitmensch emberi jogi szervezet bukkant rá arra a 2012-ben született aranyköpésére, amelyben a Bayern München focicsapatának osztrák légiósát, a - megfogalmazása szerint - "koromfekete" David Alabát becsmérelte. "Manapság már úgy néznek ki a bécsiek, mint Alaba" - állapította meg.
Heinz-Christian Strache ugyan kezdetben Mölzer mellé állt, de a pártelnök is kénytelen volt belátni, tarthatatlanná vált a listavezető helyzete. Már csak azért is, mert épp egy olyan párt támadta az osztrák nemzeti válogatott sztárját, amely az emberek hazafiasságára épít. Ezért Mölzer április elején lemondott a listavezetői pozíciójáról.
Mindez azért nem jelenti azt, hogy az FPÖ a sajátos nézeteit lelkesen hangoztató Mölzer távozásával gyökeresen szakított volna választási stratégiájával. A kampányban populista párthoz "méltó" módon az Ausztriába való bevándorlás veszélyeire figyelmeztetett, s elsősorban a Bulgáriából és Romániából érkezetteket ostorozta, akik a párt szerint jogosulatlanul élvezhetik a szociális rendszer adta előnyöket.
A kormányzat azonban hamar ellentmondott az állításoknak. Közölték ugyanis, csak az kaphat munkanélküli segélyt az államtól, aki legalább 52 hétig a hatóságoknál bejelentve dolgozott Ausztriában.
Az FPÖ-t azonban ez az érvelés sem hatotta meg. Franz Obermayr, az FPÖ felső-ausztriai vezetője szerint mindenképpen változtatni kell az ezzel kapcsolatos uniós előírásokon, mert szerinte mégiscsak "tarthatatlan" az, hogy egy külföldi ugyanannyi munkanélküli segélyt kapjon, mint egy született osztrák állampolgár.
A Zöldek a kampányban elsősorban arra koncentráltak, minél jobban elkülönítsék magukat a tavalyi parlamenti választás meglepetéspártjától, a liberális NEOS-tól. Eva Glawischnig, a Zöldek elnöke szerint a liberális párt megfoghatatlan ígéretekre, ideológiára épít, vagy ahogy fogalmazott, "rózsaszín lufikat enged a magasba".
Érdekes, hogy a több korábbi ÖVP tagból megalakult NEOS a néppártiak célkeresztjébe is került. Az ÖVP a "repülő spagettiszörny" nehezen értelmezhető hasonlattal illette a NEOS-t. Gernot Blümel, az ÖVP főtitkára szerint a liberálisok bizonyították, hogy nem többek "viccpártnál". A NEOS visszautasította a vádakat.
A fiatal párt azt reméli, hogy legalább két képviselőt juttathat az EP-be. A liberálisok hangoztatják, egyértelműen uniópárti tömörülésről van szó. A kampányban egyébként az ukrán válságról is szót esett. A mérsékelt pártok egyetértettek abban, hogy a krími, illetve kelet-ukrajnai konfliktus arra mutat rá, Európának külpolitikai szempontból is erősebbé kellene válnia.
