Már az Országos Bírói Etikai Tanács előtt van a Szebb Jovőért Egyesület (SZJE) feloszlatását több kirekesztő kijelentéssel is elutasító bírónő, Mucsi Erika ügye - értesült lapunk. Az etikai eljárást Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke kezdeményezte. Mint az elnök lapunkat tájékoztatta, a levelét - a vonatkozó elsőfokú ítélettel csatolva - a napokban küldte meg a tanácsnak. Az etikai tanács legfeljebb egy hónapon belül kijelöli az eljáró tanácsot, amely dönt arról: etikus-e egy bírótól, ha a saját véleményét fogalmazza meg egy ítéletben, illette, legelőször is arról - függetlenül az ítélet érdemétől, tartalmától -, hogy az ítéletben foglaltak mennyire tekinthetők a bírónő véleményének.
Ismert: a Gyulai Törvényszék március 24-én elutasította a Jobbikhoz köthető, a Magyar Gárda egyik utódának tartott SZJE feloszlatását célzó ügyészi keresetet. Az írásbeli indoklás azonban csak nemrég került nyilvánosságra, számos olyan kirekesztő kijelentéssel, amelyek cigányellenesként is értelmezhetők. Mucsi Erika tanácsvezető bíró nem csak, hogy elismerte a "cigánybűnözés" létét, de a cigányságot "munkakerülő életformaként" jellemezte az indoklásban. "A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői" (...) "Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására" - írta többek között az ítéletben, amelyben még az is szerepel, hogy az alakzatban vonulás is megengedett, még ha félelmet is kelthet, mivel "a gyülekezési jog garantálja".
A Békés Megyei Főügyészség keresete kifejezetten arra irányult, hogy a 2011-ben Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon is hetekig járőrözött SZJE jogsértő tevékenységét a bíróság kimondja, mivel az ügyészség szerint szervezett járőrözéseik során faji alapú megkülönböztetést tettek emberek között. A fokozott járőrszolgálat pedig "valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát". Ezek után az írásbeli elutasítás heves indulatokat váltott ki, és felmerült először a fegyelmi eljárás lehetősége is. De a Gyulai Törvényszék szerint azután lett volna rá lehetőség, hogy az eredeti ügyben döntsön a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla, hiszen másodfokú bíróságként arról döntenek, Mucsi ítélete megalapozott volt-e vagy sem. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke pedig egy hete beszélt arról, hogy több civil szervezet is kezdeményezte az etikai eljárást - de ennek megindítására csak bírónak van lehetősége -, és napokon belül volt várható, hogy erre sor kerül-e, vagy sem.
Elhatárolódást csak részben sikerült "kicsikarni" az Országos Bírósági Hivataltól, Handó Tünde elnök azt mondta, "egy bíró, mint amilyen én is vagyok, nem fogalmazhat meg véleményt egy konkrét ügyben hozott döntésről". Hozzátette, a bírónak fel kell ismernie és meg kell értenie, hogy léteznek társadalmi különbségek és eltérések. Ez szerinte vonatkozhat az ügyfél gazdasági helyzetére, képzettségére, nemzetiségére, "a törvény előtt azonban mindenki egyenlő", és a bírónak e szerint kell döntenie. Komoly dilemmának nevezte a bírósági szervezet egésze számára, hogy vajon egy bíró, illetve bármely bíró az ítélkezési munkájával kapcsolatban felelősségre vonható-e.
