Bár Hollandiában tavaly, s még az idei év elején is a jobboldali radikális Geert Wilders által fémjelzett Szabadságpárt (PVV) látszott az európai parlamenti választás favoritjának, azóta valamelyest megcsappant a szélsőségesek népszerűsége, s harmadik helyen állnak a közvéleménykutatásokban. Egy múlt héten közzétett felmérés szerint négy-négy képviselőt delegálhat az EP-be a PVV-n kívül Mark Rutte miniszterelnök liberális pártja, a VVD, a közvéleménykutatásokat vezető szociálliberális D66, valamint a kereszténydemokraták. Hollandia 27 mandátummal rendelkezik az EP-ben.
A PVV valóságos hecckampányt folytatott az EU ellen. Míg Wilders az eltelt években az arab bevándorlás ellen, a marokkóiak kiutasításáért kampányolt, a hangsúlyt már erőteljes euroszkepticizmusára helyezte. Szerinte hazájának, az EU egyik alapítójának ki kellene lépnie az unióból és az euróövezetből. Éles támadást intézett vele szemben Rutte kormányfő. "Nem Hollandia érdekeit szolgálja a PVV azzal, hogy az EU-ból való távozás mellett folytat hadjáratot" - mondta.
Wilderst azonban hidegen hagyják az őt ért bírálatok. Mint egy ízben fogalmazott, "meg akarja szabadítani" Európát az EU-tól, s ebben segítéségére lesz Marine Le Pen, a francia jobboldali radikális Nemzeti Front elnöke. A két párt nemcsak a kampányban lépett fel közösen, az EP-ben is egy frakciót alkotna. Kérdéses azonban, sikerül-e egy képviselőcsoportot létrehozniuk az EU-ellenes pártoknak.
Bár minden korábbinál több mandátumra tehetnek szert az EP-ben, e tömörülések között jelentősek a különbségek. Le Penék számára elfogadhatatlan partner a Jobbik és a görög neonáci Arany Hajnal. A brit euroszkeptikus párt, az UKIP, valamint a Svéd Demokraták nevű tömörülés viszont nem akar közösködni Wildersékkel. A frakcióalapításhoz legalább hét ország 25 képviselőjére lenne szükség.
Szakértők szerint Wilders azért próbál annyira nemzetközi partnerek után nézni, mert vezető szerepre törekszik egy európai euroszkeptikus mozgalmon belül. Mindez azért is figyelemreméltó, mert korábban kizárta, hogy európai szélsőjobboldali pártokkal szövetkezzen.
Már régóta tudvalévő, hogy Wilders populizmusa számos veszélyt rejt magában. Ezt a felmérések is egyértelműen megerősítik. Maurice de Hond közvéleménykutató irodájának áprilisban közölt felmérése szerint 43 százalék ért egyet Wilders azon kijelentésével, amely szerint túl sok a marokkói az országban. Mindössze három százalék nyilatkozta, hogy még többen jöhetnének az észak-afrikai országból. Nem meglepő módon a PVV szavazóinak 95 százaléka ért egyet Wilders marokkóiakkal kapcsolatos kijelentésével.
De mennyire hatékony a populista vezető Európa-ellenes hadjárata? Nem kérdés, hogy sok olyan személy szavazhat rá, akik kiábrándultak az EU-ból. Több más uniós tagországhoz hasonlóan Hollandiában is nőttön nő az euroszkeptikusok aránya. Erre utal, hogy a 2009-es EP választáson rekord alacsony, 36.9 százalékos volt a részvétel, miközben az EU átlaga 43,1 százalék volt.
Az Eurobarometer egy nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérése szerint az országban 58 százalék közölte, valóban az Európai Unió polgárainak érzik magukat. Igaz, 92 százalék elsődlegesen hollandnak tartja magát. (Ezek az arányok nagyjából megfelelnek az EU átlagának.) Az EU megítélése azonban már messze nem ennyire egyértelmű. Ugyanezen felmérés szerint ugyanis a hollandok mindössze 31 százaléka alakított ki kedvező véleményt az EU-ról, 32 százalék viszont inkább negatívan vélekedik róla. 37 százalék semlegesnek mondta magát. Egy másik, még az év elején közzétett felmérés szerint a hollandok 58 százaléka látja úgy, rossz irányba halad Európa.
A középpártok ugyan egyértelműen az európai gondolat képviselői, de e tömörülések szerint is változtatásra van szükség az EU irányvonalában. "Azok az ígéretek, amelyeket az EU tett számunkra, csak részben valósultak meg". A kijelentés nem Wilderstől, hanem Mark Rutte miniszterelnöktől származik. Úgy véli, jobban be kellene vonni a polgárokat az EU döntéshozatalába. Hollandiában egyértelműen támogatják is ezt a felvetését. Egy az év elején készült felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada véli úgy, népszavazáson kellene dönteni arról, nagyobb hatalmat kapjon-e Brüsszel.
Az Európától való elfordulást látva Hollandiában mozgalom indult az európai gondolat népszerűsítéséért. A Reclaim Europe nevű csoportosulás mottója úgy hangzik, Európa nem Brüsszel, "Európa mi vagyunk". Alapítója, Godelieve van Heteren a német Die Weltnek elmondta, nem értenek egyet azokkal, akik azt hiszik, elavult az európaiság gondolata: "Európa-optimisták vagyunk" - fogalmazott. Tenni is kell azonban azért, hogy ne nőjön az unióból való kiábrándultak aránya - mondja.
Elismeri, sokan úgy érzik, hogy európai szinten nem képviselik, becsapták őket. "Azt akarjuk közvetíteni számukra, hogy ők sem kirekesztettek, ugyanúgy a társadalom részei, s ők is tehetnek valamit az európai eszméért" - mondta.
Hogy a mozgalom mennyire lesz képes elérni céljait, ezt majd a jövő dönti el. Hollandiában azonban az emberek nemcsak az EU-val, hanem általában politikusaikkal is elégedetlenek. Wilders megítélése sem a régi. Egyre több régi híve fordul el tőle azt állítván róla: teljesen mást mond, mint amit cselekszik.