A vasárnapi népszavazás óta Donyeck és Luhanszk megyéket független régiónak tekintő oroszbarát szakadárok tegnap 24 órás ultimátumot adtak Kijevnek arra, hogy kivonja csapatait az úgynevezett Donyecki Népköztársaságból.
Az ukrán válság fokozódása egyre magasabbra tolja Vlagyimir Putyin népszerűségi indexét. A Levada Központ tegnap ismertetett közvélemény-kutatása szerint az oroszok 81 százaléka támogatja az államfőt. Március végén, a Krími referendum után még 77, januárban 66 százalékos volt a népszerűsége. A válság nem csak az elnök, hanem pártja, az Egységes Oroszország, valamint az államhatalom minden intézménye iránti lakossági bizalmat növelte.
Egy Kijevben ugyancsak tegnap közzétett felméréséből az derül ki, hogy a Vitalij Klicsko vezette UDAR által támogatott "csokoládégyáros" oligarcha, Petro Porosenko akár az első fordulóban megnyerheti az ukrán elnökválasztást. Porosenko 33,7 százalékon áll, a május 25-én megméretkező jelöltek közül Julija Timosenko a második legnépszerűbb, de támogatottsága 5,9 százalékra esett vissza az áprilisi 9,5 százalékról. A bizonytalanok aránya magas, 25,4 százalék. A biztos szavazók körében Porosenkora 54,7 százalék voksolna.
Denisz Pusilin, az újdonsült, senki által el nem ismert népköztársaság társelnöke megerősítette, amit már korábban is jeleztek, hogy Donyeck megyében nem engedélyezik a május 25-i ukrán elnökválasztás megrendezését.
Pusilin úgy fogalmazott, "Ukrajna már egy szomszédos ország", Donyecknek van már 150 tagú parlamentje, létrehozták a népköztársaság "biztonsági tanácsát" is, amelynek az lesz a feladata, hogy kiűzze a megyéből a megszállóknak nyilvánított ukrán fegyveres erők tagjait.
Leszögezte azt is, hogy a jelenlegi kijevi vezetéssel semmiféle párbeszédet nem hajlandók folytatni.
De Kijev sem mutat egyelőre hajlandóságot arra, hogy a rendezést célzó nemzeti kerekasztal tárgyalásokba a szakadárok képviselőit is bevonja, bár
most már nem csak Oroszország kéri azt. Washington ugyan diplomatikusan, az egyeztetési folyamat elkezdését üdvözölve, jelezte, szükségesnek tartja, hogy az egyeztetésekbe vonják be az összes felet.
Az amerikai elnöki hivatal cáfolta azokat a német médiajelentéseket, amelyek szerint több száz jól kiképzett amerikai zsoldos tevékenykedne Ukrajna délkeleti részén
Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő tegnap bejelentette: az ukrán biztonsági erők a terrorellenes művelet keretében megsemmisítették a "terroristák" egy rejtett bázisát Kramatorszknál, és Szlovjanszknál is sikeres támadást indítottak.
Az elnöki hivatal vezetője a vasárnapi keleti referendumok közben jelentette be, hogy a terrorellenes művelet végső szakaszába érkezett a Donyeck megye északi részén.
Moszkva aggasztónak tartja az ukrán belpolitikai helyzet romlását. Az orosz külügyi szóvivő szerint Kijev nem kívánja megkezdeni a nemzeti megbékélést. Ennek bizonyítéka a "terrorellenes hadművelet" döntő szakaszának a bejelentése.
A pozsonyi Globsec nemzetközi kül- és biztonságpolitikai fórum középpontjában is az ukrajnai válság állt. A kilenc éve indult pozsonyi fórum mára a világ legfontosabb politikai és biztonsági konferenciáinak egyikévé vált.
A tanácskozáson részt vevő Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár leszögezte, a NATO mint szervezet nem tud segítséget nyújtani Ukrajnának felderítésben és felszerelésben.
Rasmussen arra reagált, hogy Ukrajna márciusban katonai műszaki segítséget kért a NATO-tól. A főtitkár emlékeztetett, különbség van a NATO-tagság és a partnerség között, a kollektív védelem csak a tagországokra vonatkozik.
Orbán Viktor a pozsonyi fórumon az ukrajnai helyzetről beszélve azt mondta, álszentséget és képmutatást érzékel, mert nem csupán Oroszország jelent gondot, hanem Ukrajna is, egyelőre ugyanis nem lát garanciát arra, hogy Kijevben demokratikus kormányzat jöjjön létre.
Orbán szombati, autonómiával kapcsolatos szavait nem szerencsésnek minősítő Donald Tusk lengyel miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az ukrajnai válságot továbbra is eltérően ítélik meg.
Orbán a panelbeszélgetés során kérdésre válaszolva így védelmezte korábbi álláspontját: "A demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól.
Ha Kijev ezt nem teszi, legitim okunk van aggódni a jövő Ukrajnájának demokratikus karakterével kapcsolatban"