A Jobbik EP-listáján harmadik helyen szereplő politikus közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat, és Mirkóczki Ádám képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg. Kovács Béla leszögezte: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen "lejárató hadjárattal" nem lehet megállítani. (Dési János publicisztikája a témában itt: A kémek már a spájzban vannak)
Kovács Béla határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás, illetve finanszírozás alatt áll. Szintén tagadta, hogy a Jobbikot Oroszországból vagy Iránból finanszírozzák. Kitérve a cikk feleségét érintő pontjára, amely azt feltételezi, hogy a szovjet titkosszolgálatnak dolgozott, rögzítette: soha semmilyen kapcsolata nem volt sem neki, sem a családnak, sem orosz, sem más titkosszolgálattal. Jogi útra tereli az ügyet - közölte.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselőjelöltje pártja elnökségének véleményét tolmácsolva álbotránynak nevezte az ügyet és kiemelte, a Magyar Nemzet olyan adatokat, tényeket leplez le, amelyek mindig is világosak voltak. Példaként említette Kovács Béla tanulmányait vagy hogy felesége orosz származású.
Szerinte a Jobbik 20 százalék körüli országgyűlési választási eredménye "túl nagy homokszemet jelentett a világpolitikai küzdelem fogaskerekei között", aminek eltávolítása érdekében az Egyesült Államok és európai szövetségesei minden eszközt megpróbálnak felhasználni. Azt mondta: amikor Joe Biden amerikai alelnök gratulált Orbán Viktornak a választási győzelemhez, akkor felvetette "mennyire fontos a Jobbik megroppantása az EP-választások előtt" és külön kitért Kovács Béla személyére, hogy lehetőleg ne jusson újabb mandátumhoz.
Balczó Zoltán szerint a cél az, hogy a közvélemény-kutatások szerint az EP-választáson második helyre esélyes Jobbik a harmadik helyre kerüljön, mert mindenképpen az MSZP-t szeretnék második erőként megjeleníteni, hogy megmaradhasson a Fidesz váltópártjának.
Kitért arra is, hogy Kovács Béla 2005-2010 között a párt külügyi kabinetjének vezetője volt, s ebben a minőségében építette ki azokat a kapcsolatokat, amelyek révén létrejött az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége. A politikusnak alapvető szerepe volt a keleti nyitás politikájában - mondta. Felidézte eddigi tevékenységét, kapcsolatépítését, amelyek szavai szerint a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt zajlottak.
Balczó Zoltán szerint a történteknek egyetlen célja van: ne beszéljenek arról, hogy a Jobbik milyen programmal készül arra, hogy minél nagyobb erővel legyen az új EP tagja és képviselje a nemzetek Európája koncepciót, valamint a magyar érdekeket. Minden ilyen botrány erről és a Jobbik visszaszorításáról szól - összegzett. Kovács Béla további kérdésre beszélt arról, az elmúlt ciklusban az EP-ben hat hónapig alkalmazásában állt gyakornokként felesége elhunyt bátyjának fia. Kitért arra is, 2006-ban a Harmadik Út néven indult pártot saját forrásból, néhány százezer forinttal támogatta.
MSZP: hétfőn ülhet össze a nemzetbiztonsági bizottság Kovács Béla ügyében
Hétfőre hívja össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülését Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a kémkedéssel vádolt Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő ügyében. Erről Gúr Roland, az MSZP EP-képviselőjelöltje számolt be csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A politikus közölte, világosan kell látni ebben az ügyben, ezért támogatják a bizottság összehívását. Gúr Roland elmondta azt is, hogy egyre inkább úgy tűnik, a Fidesz és a Jobbik között konkurenciaharc folyik, hogy ki tudja jobban kiszolgálni az orosz érdekeket. Hozzátette: világosan látszik, hogy sem a Fidesz, sem a Jobbik nem képes a nemzeti érdekek képviseletére.
Jobbik: Nemzetközi nyomásra támadják Kovácsot
Ahogy az várható volt, az EP-kampány hajrájában rágalomhadjárat indult Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője ellen. A Fidesz kampánycéljai egybeesnek az USA és az EU elvárásaival is- reagált honlapján a Jobbik. A párt azt írja, a Jobbikot nem érte váratlanul a támadás: már múlt pénteken sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy Kovács Béla ellen nemzetközi nyomásra indulhat rágalomhadjárat, sejtésük pedig be is igazolódott. A párt arra szólította fel a kormányt, hogy nyilatkozzon, helyeznek-e rá külföldről nyomást a párttal szemben való fellépés ügyében. A választ végül nem a kormány, hanem a pártlapja, a Magyar Nemzet adta meg a mai támadással.
Megérkezett az EP elnökéhez a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó legfőbb ügyészi levél
Megérkezett csütörtökön Martin Schulznak, az Európai Parlament (EP) elnökének a hivatalához Polt Péter levele, amelyben a legfőbb ügyész azt indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogát - közölte az MTI-vel Armin Machmer, Schulz szóvivője. Hozzátette, hogy az EP majd csak az új törvényhozási ciklusban foglalkozhat az indítvánnyal, és akkor is csupán abban az esetben, ha Kovács Bélát újra EP-képviselővé választják.
Az EP-választást a jövő hét második felében - a legtöbb tagországban, így Magyarországon is jövő vasárnap - rendezik. Az új összetételű Európai Parlament a nyáron ül össze, hogy megalakítsa testületeit és megválassza tisztségviselőit. Augusztusban szünetet tartanak, az érdemi munka tehát csak ősszel kezdődik meg. Sajtóértesülés szerint Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.
Az EP előírásai szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a plenáris ülésen kell ismertetni, majd az ügyet átadják a parlament jogi bizottságának. Az kinevez egy jelentéstevőt, aki elsősorban abból a szempontból vizsgálja meg az indítványt, majd teszi meg javaslatát, hogy a képviselő elleni eljárás valóban szigorúan büntetőjogi - tehát nem politikai - természetű-e. Miután a bizottság állást foglalt a jelentéstevő javaslatát illetően, az ügy visszakerül a plénum elé, amely dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról. Az egész procedúra rendszerint több hónapot vesz igénybe