A nő korábbi szabadságvesztésének letöltése után Budapesten élt, majd Komlón telepedett le. Jövedelme nem volt, ezért kiadásainak fedezéséhez úgy próbált pénzhez jutni, hogy hiszékeny embereket keresett meg, egy német befektetési társaság megbízottjaként mutatkozott be, illetve azt mondta, hogy foltvarró műhelyt szeretne nyitni, és tőkére van szüksége. Többen az 1990-es években is az ügyfelei voltak a becsapottak közül.
A bűnösségét következetesen tagadó Tribuszer Zoltánné 2008 és 2010 között 11 embertől vett át összesen mintegy 20 millió forintot azzal az ígérettel, hogy a több százezres, milliós összegek után évi 80-160 százalékos hozamot fizet. A "befektetésekből" ugyanakkor csak mintegy 3 millió forintot fizetett vissza.
Ahhoz, hogy az emberek bizalmát elnyerje, Tribuszer Zoltánné hozamelőlegeket fizetett, de a teljes összeg teljesítése nem állt szándékában, és erre reális esélye sem volt. A nő egy ideig hitegette a sértetteket, majd 2010. november 25-én többük előtt már azt állította: 40 millió forintot raboltak el tőle, ezért nem tudja őket időben kifizetni.
A rablással kapcsolatban rendőrségi nyomozás indult és kiderült: Tribuszerné félrevezette a hatóságot, az általa elmondottak nem történtek meg.
Böröcz László büntetőtanácsa Tribuszer Zoltánnét a 8 év 5 hónap szabadságvesztés mellett 9 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, 3,9 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben, és kötelezte a sértetteknek okozott kár és kamatai, továbbá több mint egymillió forint illeték és bűnügyi költség megfizetésére is.
A bíróság a kiszabott börtönbüntetésre, valamint a szökés és elrejtőzés veszélyére tekintettel elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását.
Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért fellebbezett, a vádlott és védője nem jelent meg a tárgyaláson, így az ügy a Pécsi Törvényszéken folytatódik.
A korábban pilótajátékot szervező Tribuszer Zoltánnét és társait 1997-ben ítélték el jogerősen. Tribuszernét különösen nagy kárt okozó csalásokért, jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért és magánokirat-hamisításért kilenc év börtönbüntetéssel sújtották. Az asszony ezt követően bujkált a hatóságok elől, a rendőrök 1999-ben egy budapesti lakásban fogták el.
A nő által vezetett cégek az 1990-es években havi 10 százalékos kamatot ígérve mintegy 24 ezer "befektetővel" szerződtek, és 3,8 milliárd forintot kaptak tőlük. Az átvett kárpótlási jegyeket és pénzt azonban nem vállalkozói tevékenységre, hanem a korábban belépők tőkéjének, illetve a pénz kamatainak visszafizetésére fordították.
A korábban belépő ügyfeleknek majdnem kétmilliárd forintot ki is fizettek, de a fennmaradó 14 ezer szerződés után járó négymilliárd forinttal szemben csupán 663 milliójuk volt, így a hiányzó összeget még akkor sem termelhették volna ki, ha a pénzt valóban befektetik.
A károsultaknak a 3,8 milliárd forint tőkéből csak 1,35 milliárd forintjuk térült meg a felszámolási eljárásban.