A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája - jelentette ki Ilan Mor. Izrael magyarországi nagykövete Szegeden egy holokauszt-konferencián beszélt erről, megjegyezve: a vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer, hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják meg lerombolni.
A szegedi egyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet közös, "A magyar holokauszt 70 év távlatából - a nagypolitikától a hétköznapokig" címmel tartott kétnapos konferenciát arra emlékezve, hogy 1944. május 14-én kezdődött meg a zsidók tömeges deportálása Magyarországról. A konferencián Botka László, a város MSZP-s polgármestere a múlttal való szembenézés szükségességére hívta fel a figyelmet. Idézte Bibó István szavait: "azokat a burkokat, melyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni".
A politikus szerint a valódi szembenézés helyett hetven évig "próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni". Botka úgy vélte, a jelenlegi magyarországi hatalom bátorítja azokat a kísérleteket, amelyek "tisztára mosnák a múltnak ezt az elmondhatatlanul tragikus fejezetét". Mejegyezte: "Az, ami történt, és ami most történik, mindannyiunk szégyene, mindannyiunk felelőssége".
Videoüzenetet küldött a konferencia résztvevőinek Randolph L. Braham, a New Yorki egyetem professzora. A világhírű holokausztkutató kifejtette, az 565 ezer áldozattal járó magyarországi holokauszt különleges a maga módján, abból a szempontból, hogy míg Lengyelországban a náciknak és szövetségeseiknek öt évükbe telt a zsidóság meggyilkolása, Magyarországon néhány hónap elegendő volt a vidéki zsidóság deportálására. Ez a "tömeggyilkossági rekord" úgy történhetett meg, hogy a Sztójay-kormány a "végső megoldáson dolgozók" rendelkezésére bocsátotta az államhatalom eszközeit, a rendőrséget, a csendőrséget és a hivatalnoki kart - közölte.
Ismert, Braham volt az, aki az év elején visszaadta magas magyar állami kitüntetését, így tiltakozva az ellen, hogy az állami alapítású Veritas Történetkutató Intézet vezetője, Szakály Sándor "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást. Eközben egyre zavarosabb, mi történik a Páva utcában a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteménynél (HDKE). Az intézményből származó információink alapján kedden azt írtuk, hogy felbontja a Veritas Történetkutató Intézettel két hete kötött együttműködési megállapodást a HDKE hivatalba lépett igazgatója, pedig ugyanő, Haraszti György írta alá a botrányt kavart dokumentumot - még a központ közalapítványának kuratóriumi elnökeként. Forrásaink magyarázata szerint "véletlenül" került szignója a papírra, melyet az igazgatóhelyettes, Botos János tett elé, aki azóta nem a Páva utcában, hanem már a Veritas-nál dolgozik.
Botos tegnap ugyan nyilatkozni nem kívánt, ám környezetének azt állította, hogy semmilyen formában nem dolgozik a Veritasnál. Azt nem tagadta, hogy ő készítette elő a megállapodás tervezetét, de szerinte olyan nincs, hogy Haraszti ezt "véletlenül" írta alá. A tisztánlátást nehezíti, hogy más forrásaink azt is kétségbe vonják, hogy Haraszti az új igazgató, sőt hallani olyan pletykákat is, hogy mandátumának lejárta után újra Szita Szabolcsot bízzák meg az intézmény vezetésével. Vagyis állítólag Haraszti csak átmenetileg kinevezett vezető - tény, hogy a honlapon nem igazgatóként, hanem intézményvezetőként tüntetik fel, és eddig a Magyar Közlönyben sem jelent meg az igazgatói kinevezése. Hogy mindebből mi igaz, nem tudni, mivel sem Haraszti, sem Szita nem nyilatkozik, és más sem tud biztos információkat.
Zavaros körülményekre utalt tegnap a Népszabadságnak nyilatkozó volt kutratóriumi tag Drucker Tibor is - a HDKE közalapítvány kuratóriumi tagjainak mandátuma is lejárt, csakúgy, mint Szitáé. Drucker szerint ez a Veritas-botrány csak a jéghegy csúcsa. Haraszti György - jelentette ki - kuratóriumi elnök létére már korábban is próbálta átvenni azt a jog- és szerepkört, ami elvileg Szitát illette meg.
A demonstrálók a rossz idő ellenére is szép számban megjelentek tegnap este a téren, és élőlánccal, egymást kézenfogva, békésen fejezték ki nemtetszésüket. Az eseményen beszédet mondott Lázár Júlia pedagógus - az oktatási rendszer átalakítása ellen tiltakozó, általa életre hívott Hívatlanul mozgalom nevében -, valamint Szele Tamás újságíró, publicista. Tegnap semmilyen atrocitás nem történt, ám amikor kedden este ledöntötték a tüntetők a munkaterület körüli kordon egy részét, a rendőrök igazoltatták őket. Megírtuk, kedden a Szabadság tériek "küldötteként" Mécs Imre, '56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő is felszólalt az MTA-n "Történelmi emlékezet és történettudomány" címmel rendezett konferenciáján. Mécs a generációkon keresztül elmaradt, történelmi múlttal való szembenézésről beszélt, kitért a mindenkori állam felelősségére, továbbá szólt az emlékműről és a történelemhamisítás veszélyéről is.