Szél Bernadett szerdán Szekszárdon, sajtótájékoztatón a hazai európai uniós intézményrendszer átszervezésével kapcsolatban kijelentette: Magyarországon a korrupciós kockázatot csökkenteni kellene, a közérdek az lenne, hogy átláthatóbb, nem központosított rendszer működjön.
Azt mondta, a kormány gyorsítani akarta az EU-s támogatások kifizetését, de átgondolatlanul, kapkodva szervezte át az intézményeket.
"Az, hogy politikai szinten megrekedtek az egyeztetések Magyarország és Brüsszel között, azt mutatja, hogy a kormánynak fogalma sincs a megoldásról. Kérdés, hogy ki fogja kompenzálni azokat, akik nem jutnak hozzá az uniós fejlesztési forrásokhoz" – tette hozzá.
(Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője április 28-án közölte, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatos aggodalmaira.)
Az LMP társelnöke úgy vélte: a kudarcért senki nem akarja vállalni a felelősséget, sőt mintha a miniszterelnöknek tetszene a jelenlegi helyzet.
A keddi Magyar Közlönyben megjelentekre utalva megemlítette: a Miniszterelnökség újabb hárommilliárd forintot kapott átcsoportosítás révén dologi kiadásokra. Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János tisztázza, a pénzt pontosan mire kapta - közölte.
Hadházy Ákos szekszárdi LMP-s önkormányzati képviselő a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban európai uniós forrásokból épült természettudományos laboratórium beruházásáról elmondta: a két tanteremből álló labor kialakítására 45 millió forintot költött a szekszárdi önkormányzat, a projekt összköltsége azonban 155 millió forint volt.
Az összeg felhasználása szerinte az uniós pénzek elosztásának alapvető hibáira mutat rá. Közlése szerint közbeszerzési tanácsadásra 6,3 millió, megvalósítási tanulmányra 5 millió, szakmai koncepció készítésére 6,5 millió, telefon- és papírköltségekre 4,8 millió, teremfoglaltsági szoftver vásárlására 15 millió, projektmenedzsmentre 14 millió forintot költött a város.
"A legarcpirítóbb, hogy a nyilvánosság tájékoztatására és marketingre 16 millió forintot fordítottak, ami egy megnyitó rendezvényt és összesen négy nyílt nap rendezését jelenti" – jegyezte meg.
Közlése szerint az Öveges-program másik huszonkét helyszínén is egyenként húszmillió forintot költöttek kísérletek digitalizálására, a szekszárdi eset csak a jéghegy csúcsa.
Sok olyan kiadás volt, ami költségvetési csalás, és úgy tűnik, hogy egy céghálózat működött közre a projektekben, amelynek tagjai más érdemi tevékenységet nem végeztek – jelentette ki a képviselő.