A szándéknyilatkozatot eljuttatják valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek és minden, az európai parlamenti választáson listát állító pártnak. A jelöltek, illetve a pártok a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén – áll a közleményben.
A TI Magyarország a szándéknyilatkozat indoklásában hangsúlyozza: „Az Európai Parlament a demokrácia letéteményese, megfelelő működése érdekében, kulcsfontosságú, hogy képviselje az uniós állampolgárok érdekeit és hogy ezen funkciójában széles körű bizalmat élvezzen. Ugyanakkor egy közelmúltbeli Eurobarometer-felmérés szerint az EU polgárainak 70%-a úgy véli, az intézmények nem mentesek a korrupciótól.
2011-ben az Európai Parlament Magatartási Kódexet fogadott el, amely meghatározza, hogy az európai parlamenti képviselők részéről mi minősül megengedett, elfogadható viselkedésnek. A Magatartási Kódex az európai parlamenti képviselők számára tiltja a lobbizást, és megköveteli, hogy részletesen adjanak számot pénzügyi érdekeltségeikről. Alkalmazásának gyakorlati hiányosságai azonban aláássák az európai polgárok európai parlamenti képviselőkbe vetett bizalmát.
Az európai parlamenti képviselőknek törekedniük kell a lehető legnagyobb átláthatóságra és vállalniuk kell azt, hogy képviselőségük megszűnését követően csak meghatározott várakozási idő („cooling off period”) elteltével vállalnak újabb állást. Az európai parlamenti képviselőknek önként nyilvánosságra kell hozniuk azt a „lobbyjelentést” ami tartalmazza, hogy kivel, mikor és milyen eredménnyel tárgyaltak egy-egy jogszabály kidolgozása során”.
A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy „a közbeszerzések régóta a korrupciónak és más visszaéléseknek leginkább kitett kormányzati tevékenységek közé tartoznak. A közbeszerzésekre fordított tetemes összegeket érintő korrupció óriási mértékű pazarlást eredményez, de a polgárok kormányukba és magába a demokratikus rendszerbe vettet bizalmat is rombolja, ezért a beszerzési folyamatok nagyobb átláthatóságára és az ellenőrzés fokozására van szükség.
Az európai parlamenti képviselőknek mind uniós, mind nemzeti szinten a közbeszerzések nagyobb nyilvánosságára és a polgárok aktívabb részvételére kell törekedniük, például a részletes beszerzési dokumentáció hozzáférhetővé tételével és az e-közbeszerzések elterjesztésével, ahogyan a Nyílt Szerződéskötési Elvek előírják. Az Európai Unió pénzügyi forrásainak átlátható és hatékony felhasználására külön figyelmet kell szentelni.
Ezért az európai parlamenti képviselőknek jó példával kell elöljárniuk és szorgalmazniuk kell, hogy az EU-s források felhasználásáról szóló információkat hozzák nyilvánosságra a Nyílt Adat Normák szerint, ahogy azt például a G8-oszágok Nyílt Adat Kartája is tartalmazza.
A TA Magyarország ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy „a korrupció, a csalás és a visszaélések elleni küzdelem egyik legfőbb akadálya az, hogy az ilyen üzelmek általában titokban zajlanak. A közérdekű bejelentők kulcsszerepet játszanak a korrupció leleplezésében, de ezzel gyakran nagy személyes kockázatot vállalnak. A közérdekű bejelentések megtételére a bejelentők hatékony megvédésével, esetleg tetteik megjutalmazásával kell ösztönözni.
Mindössze négy európai uniós tagállam biztosít hathatós védelmet a közérdekű bejelentőknek. Az Európai Parlament már meglévő határozataira építve az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie a hatékony és átfogó közérdekű bejelentő védelmi program kialakítását uniós szinten. Ennek során figyelembe kell vennie az Európa Tanács, az OECD és a Transparency International által kidolgozott jó gyakorlatokat. Az Európai Unió Alapjogi Chartája által előírtaknak megfelelően mind a közszférában, mind a versenyszférában érvényesülnie kellene a munkavállalók szólásszabadságának és az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemnek, továbbá megbízható, a névtelenséget is biztosító bejelenési megoldásokat kell kialakítani.”