Június 6-án kívánja bemutatni az új kormányt Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be Lázár János az Országgyűlés tegnapi ülésén. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Orbán Viktor és Semjén Zsolt által benyújtott, "Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat" általános vitájában elmondta, "egy letisztult, világos és egyértelmű, nem bonyolult és nem politikai egyensúlyra törekvő" kormányzati struktúráról van szó. Az új rendszerben a Miniszterelnökségből minisztérium lesz - eddig államtitkársági "rangban" volt, így hivatalával együtt Lázár is miniszteri tisztséget kap -, amely felel az összkormányzati koordinációért, illetve az európai uniós források felosztásáért is.
Bár a parlamenti választások előtt Orbán Viktor is elismerte, a Fidesznek nincs választási programja (múlt szombati, újbóli kormányfővé választásakor a miniszterelnök nem is nyújtott be az Országgyűlésnek kormányprogramot), Lázár azzal érvelt a Miniszterelnökség megerősítése mellett, hogy a kormányfő munkaszervezetének mindig is az volt a feladata, hogy "behajtsa a választóknak tett kormányzati ígéreteket". A többi minisztérium hatásköreiről és feladatairól azonban az államtitkár semmit sem mondott, szerinte ugyanis "nincs abban a helyzetben", hogy "megnyugtató és kielégítő" válaszokat adjon. Mivel beszédében élesen megkülönböztette a "politikai minisztériumnak" nevezett Miniszterelnökséget a "szakpolitikai minisztériumoktól", szavai arra utalhatnak, hogy a szaktárcák teljesen betagozódnak a Miniszterelnökség alá, önállóságuk jelképessé válhat, és több, eddig döntési jogosultságot kivehetnek a kezükből.
Maga a minisztériumi struktúra lényegében azonos marad, bár a névváltozások mögött hatásköri és szemléletbeli módosulások húzódhatnak meg. Igazságügyi Minisztérium lesz a korábbi Közigazgatási és Igazságügyiből Minisztériumból, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tárcájából, ami azt jelezheti, hogy a közigazgatás átalakítása után nincs szükség Navracsics központi szerepére az államigazgatás élén, a pozíciót valószínűleg az erősödő Miniszterelnökség veszi át (a minisztert sajtóhírek szerint az Európai Bizottság egyik biztosának jelölheti a kormány). Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz a korábbi Külügyminisztériumból, ami egyértelműen Szijjártó Péter várható külügyminiszteri kinevezésére utal.
Erre a - jelenleg a Miniszterelnökség külgazdasági és külügyi államtitkári tisztségében lévő - fideszes képviselő is utalt a Ház tegnapi ülésén, amikor kijelentette: "külgazdasági központú" külpolitikára van szüksége Magyarországnak. Vagyis véget érhet a Martonyi János külügyminiszter és államtitkára, Németh Zsolt által képviselt "értékközpontú", azaz atlanti és európai elkötelezettségű külpolitika, és "pragmatikusabb", megengedőbb diplomácia várható az autoriter államok irányában.
Az új kormányzati struktúra miatt az MSZP is aggódik. Harangozó Tamás a vitában kijelentette, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "kézivezérlése" alá kerül a teljes államigazgatási apparátus valamennyi személyi döntése, és az uniós ezer milliárdok feletti rendelkezési jog. A szocialista képviselő hozzátette: a csúcsminisztériumokon alapuló, a korábbinál drágább struktúra tökéletesen megfelel arra, hogy "Orbán Viktor az álmatlan éjszakáin a noteszébe bejegyzett ötleteit gyorsan és ellentmondást nem tűrően végrehajtassa", azonban alkalmatlan a társadalom meglévő problémáinak megoldására.
Harangozó Tamás szerint a javaslatból az is kiolvasható, hogy az új kormány megalakulása után de facto Lázár János lesz Magyarország miniszterelnöke, akit a trafik-, és szerencsejátékágazat "újraszervezésében" mutatott "problémamegoldó képessége" is alkalmassá tesz a feladatra. "Lehet, hogy Orbán Viktor már valamilyen másfajta szerepre készül" - tette hozzá az MSZP-s politikus. Az LMP vezérszónoka viszont inkább az önálló környezetvédelmi tárca hiányát látta a törvénytervezet legfőbb problémájának. Schmuck Erzsébet környezetügyi vagy természeti értékek minisztériumának nevezett tárca létrehozását javasolta, továbbá kezdeményezte, hogy az új kormányzati struktúrában is fennmaradó, Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumát - amely alá egyebek közt az oktatás és az egészségügy is tartozik - nevezzék át "Emberi Értékek Minisztériumává".
Az eddig jogszabályok értelmében az új miniszter határozhatta meg az átadás helyét, idejét, a résztvevők személyét, továbbá a törvény előírta a távozó miniszter által átadandó dokumentációk tartalmát. Így lehetett például tételesen megismerni a foglalkoztatottak számát és feladatait, a bérek és a végkielégítések mértékét, illetve a tárca és intézményeinek valódi költségvetési helyzetét. A vonatkozó törvényt egyébként 2010-ben hozta meg az "elszámoltatás" jelszavával fellépő Fidesz-KDNP többség, amely "csontvázakat" keresgélt a minisztériumokban, abba a hitbe próbálva ringatni a közvéleményt, hogy az ország gazdasági helyzete sokkal rosszabb, mint amit a távozó Bajnai-kormány bevallott.
