Ukrajna;elnökválasztás;Donyeck;szeparatisták;Denisz Pusilin;Pavel Gubarjev;

A szeparatisták szerint a sok azonos voks miatt „könnyű volt” számlálni a szavazatokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE

- Moszkvához közelednek

Luhansz kérte az ENSZ-től, ismerje el a régió függetlenségét. Egyben Donyeckhez hasonlóan a szeparatisták bejelentették, nem vesznek részt a május 25-én esedékes ukrán elnökválasztáson. A kelet-ukrajnai népszavazás eredményét eddig csak Oroszország ismerte el, az EU törvénytelennek nevezte a voksolást.

A szeparatisták egyik vezetője, Roman Liagin azt közölte, kezdeményezik a donyecki régió Oroszországhoz való csatlakozását. Szerinte ez lenne a legjobb lépés. Egy másik szakadár vezető, Denisz Pusilin pedig azt közölte, megakadályozzák, hogy az érintett régióban megrendezhessék az ukrán elnökválasztást.

Hozzátette, a "jövő héten" nem szavaznak az Oroszországhoz való csatlakozásról. Mint mondta, felhatalmazást kaptak arra, hogy eldöntsék, a függetlenséget válasszák-e, vagy "valamely országgal" konföderációt hozzanak létre. Donyeck "népi kormányzója", Pavel Gubarjev az orosz állami tévében azt közölte, számukra felmérhetetlen jelentőségű a referendum megtartása. Mint mondta, az "állami struktúrák" felállítása után alakíthatják meg Új-Oroszországot délkelet-ukrán területen.

Gubarjev nemrégiben szabadult egy ukrán börtönből. Cserében a szeparatisták elengedték az ukrán titkosszolgálat egy tagját. A szakadárok szerint 89,7 százalék voksolt az Ukrajnától való elszakadásra. A Kreml elismeri a választási eredményt függetlenül attól, hogy Vlagyimir Putyin elnök múlt csütörtökön a népszavazás elhalasztására kérte a szeparatistákat. "Moszkva figyelembe veszi a donyeckiek és a luhanszkiak akaratát, s fontosnak tartja a referendum gyakorlatba való átültetését" - hangoztatta a Kreml.

Kijev egészen másként ítélte meg a referendumot, amelyet - mint a kormányzat közölte - "terroristák" szerveztek. Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök a kijevi parlamentben úgy vélte, a népszavazásnak semmiféle jogi következménye sem lehet.Hozzátette, Kijev minden olyan erővel hajlandó párbeszédet folytatni, amelynek "nem tapad vér a kezéhez". Kerekasztal-tanácskozást rendeznek szerdán Ukrajna kapcsán. Közös tárgyalóasztalhoz ülnek a kijevi ideiglenes kormányzat, valamint a keleti szakadár régiók képviselői. Mindezt a német kormányszóvivő jelentette be Berlinben. A tárgyalásokat az EBESZ égisze alatt rendezik meg.

Jean Asselborn luxemburgi miniszterelnök illegálisnak nevezte a népszavazást. "Egy olyan, úgynevezett népszavazás, amely mindenfajta jogi alapot nélkülöz, teljességgel törvénytelen, ezért nem is lehet elismerni" - mondta el a Deutschlandfunknak. Alkotmányellenesnek nevezte a referendumot Didier Burkhalter, az EBESZ elnökségét betöltő svájci államfő. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ma ismét Ukrajnában tárgyal.

A helyzettől függően Kelet-Ukrajnába is továbbutazhat - jelezte a német külügyi tárcavezető. Steinmeier kifejtette, nem szabad komolyan venni a referendumot. A népszavazás "a világ szemében teljesen hiteltelen" - fogalmazott a német diplomácia vezetője.Az Európai Unió külügyminiszterei tegnapi brüsszeli ülésükön további Kreml elleni büntetőintézkedéseket foganatosítottak. Újabb 13 személy ellen rendelhetek el beutazási tilalm at, illetve befagyasztották számláikat.

A miniszterek ülésén döntés született arról is, hogy a szankciók a továbbiakban nemcsak személyeket, hanem szervezeteket, vállalatokat is érinthetnek. Gazdasági megszorító intézkedésekről azonban továbbra sem született döntés. Ismét súlyos harcok folytak a szeparatisták egyik fellegvárának tartott Szlovjanszkban. A szakadárok a helyi tévétornyot lőtték, a katonákra pedig gránátvetőkkel támadtak - állította Arszen Avakov ukrán belügyminiszter, aki azt is közölte, hogy tudomása szerint a szeparatisták a polgári lakosság lakásaiban rejtőztek el.

Határozatlan időre meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot a kormány - ez az új parlament által megszavazott első törvénymódosítás. Bár már tavaly augusztusban megígérték a devizahitelek kivezetését, ezzel újabb négy évet várna a kormány. A kilakoltatási moratórium csak a devizahitelekkel összefüggő tartozásokra érvényes - a végrehajtások 99 százaléka azonban nem emiatt indul. A végtelenített moratórium tovább erodálja a törlesztési morált, holott most is nagyon magas a nem teljesítő hitelek aránya.