Ismét miniszterelnökké választotta Orbán Viktort a parlament. A Fidesz elnökéről 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében döntött az Országgyűlés. Igennel a Fidesz (Orbán Viktor, Kövér László házelnök és Lasztovicza Jenő kivételével - a szerk.) és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP, a Jobbik, és az LMP frakciója, valamint az Együtt-PM négy független képviselője és Fodor Gábor.
A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen, a szocialisták pedig a szavazást követően elhagyták az üléstermet, amit Mesterházy Attila pártelnök azzal indokolt: nem kívánnak asszisztálni, hogy a magyar Országgyűlés pusztán egy pártpolitikai paraván, egy kiüresített díszlet legyen egy pártrendezvény felvezetéseként. Kifogásolta, hogy máig nem tudni a kormányprogramról, az új kormányzati szerkezetről és az új kormány tagjairól sem, s még arra sem adtak lehetőséget, hogy a kormányfői beszédére reagálni lehessen az ülésen. Mesterházy szerint ilyen körülmények között nincs értelme meghallgatni a miniszterelnök beszédét, nem kívánnak biodíszlet lenni.
Míg például 1994-ben a Horn-kormány megválasztását 11 órás vita előzte meg, most nem volt vita, hiszen nincs is kormányprogram. Sem az országgyűlési választáson, sem az uniós kampányban nem állt ki vitára Orbán. A szokásoktól eltérően nem szólalt fel az új Országgyűlés alakuló ülésén sem, tehát "leköszönő" miniszterelnökként sem értékelte az elmúlt négy évet.
A régi-új kormányfő csak az eskütétele után beszélt, méghozzá arról, hogy mivel most először a határon túli magyarok is részt vehettek a szavazáson, így már a teljes nemzetet képviseli. Orbán szerint véget kell vetni "a túlzott vita korszakának", mert az az egység ellen van, a választáson pedig az egység nyert, és ez minden eddigi intézkedésüket legitimálja. Orbán az ellenzék egyetlen korábbi mondatát tartotta érvényesnek: aki nem szavazott, az a Fideszt támogatta. Ezért a második kétharmados győzelem lezárja "a vita korszakát" - közölte, hozzátéve: nem tartja vita tárgyának az alaptörvényt, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikáját, és Magyarországon többé nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták - mondta a kormányfő.
Orbán kiemelte, az egységnek, az "európai középnek" határozottan fel kell lépnie a szélsőségekkel szemben. Ezért a kormány a következő négy évben elutasítja "az olyan a szélsőséges politikát, amely veszélyes a magyarokra". A kormányfő az Európai Unióról azt mondta, hogy tagok vagyunk, nem pedig túszok, ezért senki nem várhatja el, hogy némák legyünk. "Senki nem várhatja el tőlünk, hogy tökfilkónak tettessük magunkat. A mi európai politikánkat a tisztánlátás, nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd" - állította.
A parlamenti beiktatás után a Fidesz-KDNP nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Bár úgy hirdették, a demokrácia ünnepe lesz, inkább a kormánypártok EP-választási nagygyűlése volt, ahol Semjén Zsolt arra emlékeztetett: négy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy meglesz az 500 ezer külhoni magyar. Most azt ígérte, hogy "négy év múlva meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják, hogy ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk, és akik tudják, hogy hogyan kell szavazni". Ezután Orbán próbálta meg feltüzelni híveit. Szerinte "újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire".
Kijelentette azt is, "akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben akarják ugyanezt". Mint mondta: "ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most véget érnek, ébresztőt kell fújnom". Orbán szerint ugyanis "a bukott baloldal mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítson". Azt is hozzátette ugyanakkor, "olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik fejjel mennének a falnak", akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van. Beszédét azzal zárta, "három a magyar igazság, most jön a második."
Hol a program?
- MSZP: "Orbán Viktornak megválasztása előtt a programjáról, szándékairól csak annyi mondanivalója volt: folytatjuk. S legalább ebben következetes maradt a beiktatása után is: továbbra is adós maradt a számon kérhető, a parlament ellenőrző szerepét lehetővé tevő kormányprogrammal" - közölte az MSZP elnöke. Mesterházy Attila emlékeztetett: Orbán szavaiból kiderült, szélsőségesnek tekint mindenkit, minden olyan nézetet, amely vitatja a Fidesz eddigi kormányzásának eredményeit és intézményeit. A MSZP azonban továbbra is kiáll az 1989-es rendszerváltás demokratikus értékrendje, a Magyar Köztársaság értékei mellett. Hozzátette: pártja egyáltalán nem tekinti szélsőségesnek azt a célt, hogy az európai értékek alapján, a magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva állítsa helyre az ország demokratikus berendezkedését, a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét.
- LMP: Nem Orbán fogja eldönteni, hogy kormányzása vitatható-e, hanem a választók - közölte Szél Bernadett és Schiffer András. Az LMP társelnökei szerint olyan kormány alakul, amely a számonkérés minden lehetséges formáját igyekszik elkerülni. Emlékeztettek: a Fidesz nem hozott nyilvánosságra választási programot a kampányban, a kétharmad törölte a kormányprogramot a kormányalakítási folyamatból, a miniszterelnök úgy beszélt az ország előtt álló évekről a parlamentben, hogy arra nem reagálhattak a képviselők, és még ahhoz is vette a bátorságot magának, hogy eldöntse, mi az, amiről megengedi a vitát.
- Demokratikus Koalíció: A DK azért fog dolgozni a következő négy évben, hogy a rezsim mielőbb megbukjon, "ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarország ismét demokratikus, szabad, piacpárti és szolidáris köztársaság legyen" - közölte Molnár Csaba. A párt ügyvezető alelnöke úgy vélte: "az eltorzított választási rendszerben kétharmadot szerzett miniszterelnök derűről és középhatalmi ambíciókról beszélt. Magyarország azonban ma a korrupt középszer és a rendszer kritikátlan kiszolgálóinak uralma alatt áll". A "jópofának szánt aforizmák nem segítenek" a tényeken: négymillió szegény ember küzd a napi megmaradásért, a fiatalok fele külföldön akar élni, soha nem látott rekordon az államadósság. Az egészségügy, az oktatás, nemzetközi kapcsolataink romokban, veszélyben a nyugdíjak, s eközben - mint Molnár kiemelte - "nácik kerülnek fideszes szavazatokkal közjogi funkciókba".
- Együtt-PM: Orbán a választási kampányban nem hirdetett programot, csak azt mondta, "folytatjuk". Az Együtt-PM viszont azt szeretné, ha nem folytatná eddig tevékenységét - közölte Kónya Péter. A pártszövetség társelnöke kiemelte: nem szeretnék, ha a kormányfő folytatná a visszamenőleges törvényalkotást, az emberek elszegényítését, pénzük és magánvagyonuk elrablását, az energiafüggőség növelését, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítését.
