Amint arról hírt adtunk, a Takarékbank április 25-i közgyűlésén az MFB és a Magyar Posta együttes 55 százalékos állami részvénytöbbségével, a részvényesek 73 százalékának támogatásával, 10 százalék tartózkodás és 17 százalék elutasítás mellett megszavazták azt az előterjesztést, hogy a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt bocsát ki. Ennek lejegyzésére zártkörűen kizárólag a Magyar Takarék Zrt. jogosult. Az OTSZ már akkor jelezte, bíróságon támadja meg a kötvénykibocsátást.
Dávid Ferenc, az OTSZ szóvivője érdeklődésünkre megerősítette: a Takarékbankban 1 százalékos részvényeit birtokló szövetség - amely a Takarékbankban 45 százalékos kisebbségbe szorult mintegy 100 takarékszövetkezetet képviseli - a bíróság előtt megtámadja a kötvénykibocsátást.
A Petrovai György jogi képviselővel történt konzultációt követően az OTSZ jogi véleményét tolmácsolva Dávid Ferenc kifejtette: szerintük a közgyűlési előterjesztés formailag nem felelt meg a törvényben előírt határidőnek, mivel voltak olyan részvényesek (takarékszövetkezetek), amelyek azt csak egy nappal az április 25-i közgyűlés előtt kapták meg. Másrészt az előterjesztésből hiányzott a kötvénykibocsátás indoklása.
Harmadrészt az OTSZ azt is kifogásolja bírósági beadványában, hogy csak a Magyar Takarék Zrt. jegyezheti a kötvényt, és a takarékszövetkezetek ebből ki vannak zárva. Dávid Ferenc szerint az is aggályos, hogy ez a kötvénykibocsátás egyértelműen szembe megy a Fővárosi Törvényszék (FT) április 18-i végzésével, ami megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takaréknak.
Dávid Ferenc emlékeztetett arra, hogy az FT 2014. április 18-i végzésében az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordult, hogy semmisítse meg a takarékszövetkezeti integrációs törvényt, és kérte a feleket, hogy az AB döntésére rendelkezésre álló 90 napig ne tegyenek semmit. Az Ab május 5-én napirendjére vette, hogy befogadható-e szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz. Tavaly július 23-án érkezett az Ab-hez az OTSZ e tárgyban megfogalmazott beadványa, amelyben az integrációs törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte.
Az OTSZ a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak korlátozását, valamint az ehhez szükséges alkotmányos feltételek hiányát sérelmezte, mondván, diszkriminatív a törvény, és sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is, ellehetetlenítve a takarékszövetkezetek jogorvoslati lehetőségeit. Novemberben az OTSZ és 104 tagszervezete az Ab-nél beadványuk sürgős tárgyalását kezdeményezte.
Idén április 16-án az Ab e tárgyban elhalasztotta a döntést az OTSZ-nek a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos tavaly júliusi beadványáról. Az FT ugyanakkor 2014. április 18-i végzésében Bene Lajos bíró az Ab-hez fordult: állapítsa meg az integrációs törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor teljes egészében semmisítse meg. Bene bíró szinte egy az egyben magáévá tette az OTSZ jogi képviselőjének, Petrovai György ügyvédnek, a tavaly júliusi Ab-beadványában leírt indoklását.
Sereg András, az Ab sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta: az Ab május 5-én elkezdte és folyamatában tárgyalja az ügyet. Reményét fejezte ki, hogy a taláros testület még a július 15-i nyári szünet előtt határoz az ügyben. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az FT e tárgyban április 18-án készült Ab-eadványának elbírálására 90 nap áll az Ab rendelkezésére.