Május 5-től ismét közlekedik az 1-es villamos a Bécsi út/Vörösvári út és a Reitter Ferenc utca között - olvasható a BKK még múlt vasárnap kiadott örömteli közleményében. Mégis maradt egy kis üröm az örömben: hamar kiderült, hogy a felújított pályaszakaszok átadása még nem egyenlő a felújítás lezárásával: az Árpád hídi megállókban még ma is munkásokba, a peron közepén hagyott létrába - vagy egyszerre mindkettőbe, a járókelők feje fölött fúró és csavarozó, a peron tetejét javító/építő és a létrán egyensúlyozó munkásokba - ütközhetünk.
Minderre a BKK közleménye is figyelmeztet, az újonnan átadott szakaszon június végéig "a forgalmat nem befolyásoló munkálatokat végeznek". Nincs is min csodálkozni: nem készültek még el a mozgólépcsők, a kerekesszékes/babakocsis utazást megkönnyíteni hivatott liftek, nem beszélve a kisebb-nagyobb utómunkálatokról, a hibák esetleges kijavításáról.
Többen is feltették a kérdést: mi értelme a gigantikus látványbeton elemeknek? És vajon miért van az, hogy a tartóoszlopok kialakítása nem minden állomáson egyforma - az egyik állomáson hatalmas, a másikon jóval "szerényebb", de nem kevésbé rusnyább. A BKK indoklása szerint ott épülnek "gigantikus" látványbeton tartóoszlopok, ahol a teljes peront lefedték - emiatt pedig jóval nagyobb tetőszerkezetre van szükség. Némely peron teljes lefedése pedig azt a célt szolgálja, hogy esős idő esetén az utasok az aluljáróból egészen a villamosig eljuthassanak, anélkül, hogy megázzanak - kérdés, hogy erre miért nincs szükség az összes megállónál?
A BKK indoklása szerint az utasforgalom alapján jelölték ki azokat a megállókat, ahol a peronokat teljesen lefedik: ezek ugyanis forgalmas "intermodális" csomópontok, ahol biztosítani kell a kényelmes átszállást. Így az óriási, hat méter magas betonhidak legfőbb funkciója, hogy elbírják az esőtől és napsütéstől óvó, széles tetőszerkezetet, és azt ne kelljen további tartóoszlopokkal alátámasztani - a peronon így több hely jut az utasoknak.
Mindemellett sokaknak szemet szúrt, hogy a betonmonstrumok esztétikailag sem nyújtanak kielégítő látványt, amelyért nem feltétlenül lehet csak az ún. látványbeton koncepcióját kárhoztatni. Kérdés, hogy a villamosmegállóknál - vagy úgy általában Magyarországon - használt látványbeton-elemek milyen minőségűek, vajon megfelelnének-e például a németországi kritériumoknak? Sok múlik a kivitelezésen is - amely az Árpád hídnál bizony hagy némi kívánnivalót maga után: az illesztéseknél például több helyen is kifejezetten hanyag munkát végeztek, és vannak olyan elemek is, amelyek kissé megrepedtek.
Martinkó József építészeti kritikus, az Octogon.hu építészeti portál főszerkesztője korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: "a Magyarországon használt beton sok esetben nem alkalmas arra, hogy esztétikai minőséget adjon egy építménynek." Lapunk megkeresésére Martinkó azt is elmondta, hogy a végső látvány sok mindentől függ: a nedvességtől, a kavics és a felhasznált cement minőségétől.
"Az új megállók léptékét ezen a helyszínen túlzónak tartom, egyáltalán nem látom indokoltnak az építmények méreteit. A kortárs építészet esztétikai elvárásainak sem felelnek meg, mert vannak olyan megoldások, amelyekkel könnyedebb, finomabb szerkezet született volna" - vélekedik a kritikus, aki szerint az is lényeges szempont, hogy a kivitelezésben részt vevő szakemberek a tervezés során elvárt építészeti és esztétikai kritériumoknak megfelelően tudják-e használni az adott technológiát - az esztétikai minőség nemcsak a tervezőkön, hanem a kivitelezőkön is múlik.
Június végéig azonban - vagy az eddigi tapasztalatok alapján még annál is tovább - van még egy kis idő a javításokra is, ugyanakkor reménykedjünk benne, hogy "a forgalmat nem befolyásoló munkálatok" a peronon várakozó utasok testi épségét sem veszélyeztetik.
