Horváth Csaba Európa napján úgy fogalmazott, a szabad Magyarországon, a szabad európai Budapesten csak társadalmi párbeszéddel és vitákkal juthatunk előbbre. A szoborpark pedig jól mutatja, hova kerülnek idővel azok a szobrok és emlékművek, amelyeket párbeszéd és egyeztetés nélkül állítanak fel - hangoztatta.
"Nem kérdés, hogy a német megszállás emlékműve is ebbe a szoborparkba fog kerülni" - jelentette ki az ellenzéki politikus.
Horváth Csaba szerint ennek a napnak a legfontosabb üzenete, hogy nem akarnak szellemi polgárháborút. Magyarországnak és Budapestnek elege van "a sunyi módon szított háborúskodásból" - tette hozzá a frakcióvezető, aki szerint ezzel sok kormánypárti is egyetért.
A fővárosi képviselő szerint az országban és Budapesten olyan vezetésre van szükség, amely nem állít olyan emlékműveket, amelyet már másnap el akar bontani a fél város. Mint mondta, olyan vezetés kell, amely a jövő tervezését és nem a múlt értelmezgetését tűzi ki célul.
Szanyi Tibor arról beszélt, hogy május 9-e kettős ünnep, egyrészt 1945-ben ekkor ért véget a második világháború Európában, és ilyenkor ünnepeljük az európai intézmények által megtestesített és az egész kontinensre kiterjedő demokráciát.
Véleménye szerint ezt a demokráciát rúgta fel Orbán Viktor miniszterelnök, amikor "egyoldalú akaratával konkrétan a saját születésnapjára fel akarja állítani a Szabadság térre" ezt az emlékművet.
A listavezető szerint a párbeszéd, az egyetértés, a béke szimbóluma, hogy a magyarok iránti tisztelet okán az európai közösség az EP egyik épületszárnyát Antall Józsefről, egyik legszebb termét pedig Horn Gyuláról nevezte el.
A Memento Parkban 42 szobor, emlékmű vagy más alkotás látható, amelyeket az 1945-1989 közötti kommunista kultúrpolitikai igényei és elvárásai szerint állítottak fel Budapest utcáin és közterein.
Fotó: Vajda József, Népszava.