Harminckilenc települési önkormányzat kap ingyenes használatra földeket, szántót, legelőt, gyümölcsöst az államtól közfoglalkoztatás céljából. Szép és nemes dolog, különösen a napocska rajzoláshoz, az alapfokú számtani feladatokhoz, valamint az árkok tisztogatásához képest. Lenne hát végre értelme is a közmunkának.
Azért ne feledjük, mielőtt hirtelen havi 200 ezer közmunkásra srófolták föl a tétet, egyre több polgármester panaszkodott, hogy minden külön értesítés helyett az országgyűlési választások után a töredékére esett vissza a közmunka finanszírozásra szánt központi forrás. Valamelyik kormányzati ember a fejére csaphatott, hogy ácsi gyerekek! Van még hátra két választás! Nosza, lett pénz, paripa, fegyver.
Bár az elmúlt négy év után semmi okunk a jóhiszeműségre, tegyünk úgy, mintha komolyan vennénk a kormányzati propagandát, hogy csak a szegények istápolásának őszinte szándéka vezeti a kormányzatot. Ültethetnének, vethetnének, arathatnának a mélyszegénységben élő emberek, akik csak az országgyűlési, az európai parlamenti, no meg az önkormányzati választások előtt jutnak eszébe az állampárt vezetőinek. Csakhogy a szakemberek szerint az efféle földügyleteket lehetőleg a gazdasági év végén, momentán az agráriumban ősszel érdemes intézni.
Mire ezekből a földátadásokból, közmunka programokból lesz valami, már beköszönt a nyár. Talán még néhány rövid tenyészidejű növényt vethetnének a közmunkások, ha értenének hozzá, de ezek a nyomorban élő emberek ritkán konyítanak a földműveléshez és ez elsősorban nem is az ő hibájuk, hiszen akinek nincs és nem is volt soha földje, az ugyan mitől értene hozzá?
Némely szakember szerint ez a program nem is annyira a kormányzati politikai cinizmus, mint inkább a tehetségtelenség és hozzá nem értés manifesztuma. Mindezek ellenére beléphet az emberi tényező, amihez a hatalomnak nem sok köze van. Ez a program akár még működhet is azokon a településeken, ahol a polgármester, illetve a helyiek által elismert vezetők megszervezik az önellátó gazdálkodást. Igaz, ehhez még közmunkára és állami alamizsnára sincs szükség. Legfeljebb a földre.
