Carlos Alberto Parreira, a 2002-ben világbajnoki címet nyert brazil tréner - a jelenlegi brazil válogatott technikai igazgatója - egyre nyugtalanabbul figyeli az eseményeket, s attól tart, hogy az utcai demonstrációk, a zavargások, s a kaotikus állapotok hatással lesznek a brazil futballisták teljesítményére is.
A Sao Paolo-i Globo televíziónak nyilatkozó szakember egy percig sem vitatja az emberek jogát a demonstrációra, sőt, bizonyos mértékig egyet is ért velük. Szerinte is jobb munkát kellett volna végeznie az országnak az előkészületek során, s rég kész kellene lennie valamennyi stadionnak.
Egyszerűen vicc, mondta a válogatott technikai igazgatója, hogy ennyit késlekedtek a világbajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások. Ahhoz képest, hogy az országnak hét éve volt a kétségkívül hatalmas építkezésekre, pontosan azok a beruházások tolódnak ki a beláthatatlan jövőbe, amelyek a brazil lakosság hétköznapjaiban is éreztethetnék jótékony hatásukat.
Parreira többek között arra a friss információjára hivatkozott, miszerint bizonyos repülőtéri korszerűsítési munkálatok elvégzését csak most márciusban pályáztatják meg. Közkeletű vélekedés szerint mindemögött súlyos korrupciós ügyek húzódnak meg.
Vajon miért került 69 százalékkal többe például a riói Maracana-stadion felújítása a tervezettnél? - tette fel a kérdést a szakember, aki szerint ezek a tüntetések mégis a legrosszabbkor jönnek, s elterelhetik játékosai figyelmét a mérkőzésekről.
S ha bő egy hónappal a világbajnokság kezdete előtti tüntetések aggodalmat keltenek, mi lesz, ha azok a nagy sportesemény ideje alatt sem szünetelnek? Amire jó esély van.
A Comite Popular da Copa (a világbajnokság ellen tiltakozó népi bizottság) egyik szervezője a Nemzeti Sport Brazíliáról szóló, most megjelent kiadványában nyilatkozta, hogy a tüntetések java része még hátravan, azokat a vb nyitányára, illetve idejére időzítették.
A tiltakozók természetesen nem a foci ellen vannak. Sőt, ők maguk is imádják a labdarúgást és semmit sem szeretnének jobban, mint kedvenceik nyakában látni az aranyérmet, de szerintük a felkészülés hét éve alatt minden korábbinál jobban kivirágzott a korrupció az országban.
De más problémák is borzolják a kedélyeket. A 12 mérkőzéseket rendező városban érthető módon nagy építkezések, jelentős beruházások folytak, s mintegy negyedmillió embert kilakoltattak otthonából. Egyesek ugyan kaptak cserelakást, mások viszont nem, legfeljebb némi pénzt lakásbérlésre, amiből a brazíliai ingatlanárak mellett képtelenség lakást bérelni.
Tiltakoznak a kereskedők is, főleg a kis utcai árusok, akiktől megvonták az engedélyt, mivel a stadionok körzetében csak a FIFA hivatalos partnerei kapnak engedélyt az árusításra. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi labdarúgó szervezet partnerei adómentességet élveznek majd, ugyanez a helyi kereskedőkre nem vonatkozik.
De a tiltakozások legfőbb oka a világbajnokság idejére bevezetett úgynevezett terrorizmus-ellenes törvény. A demonstrációkat szervező Comite Popular da Copa attól tart, hogy a kormány ezt a törvényt a baloldali tüntetők ellen fordítja, s a legártatlanabb megmozdulást is példásan megbünteti. A törvény ugyanis 30 év börtönnel sújtja azokat, akik a futball világbajnokság eseményét megzavarják.
Hasonló gondot okoz és tiltakozást vált ki a hajléktalanok elleni könyörtelen rendőri fellépés. A turisták által leglátogatottabb helyekről egyszerűn kisöpörték az utcán élőket, stadionok környékét pedig különleges övezetnek nyilvánították, oda főleg nem tehetik be a lábukat illetéktelenek.
Egyáltalán, a tüntetők követelik a rendőrség katonai jellegének megszüntetését, ami a jobbára baloldali érzelmű demonstrálókat a katonai junta idejére emlékezteti.
Természetesen a költségek kínálják a vébét ellenzők számára a legnagyobb támadási felületet, annál is inkább, mert annak idején, amikor az ország megpályázta az eseményt, arról volt szó, hogy a stadionokat - szám szerint tizenkettőt - száz százalékban magánforrásokból építik fel.
Ezzel szemben végül a költségek nyolcvan százalékát közpénzből fedezték, 3,6 milliárd dollár értékben. Az összköltség - a kapcsolódó beruházásokkal - pedig legalább 14 milliárd lesz. Összehasonlításképpen: a közoktatásra 37 milliárd dollárnak megfelelő realt szántak.