A jobboldali lap valóban úgy vezette fel cikkét, hogy "bár az MSZP hevesen ellenzi állítólagos szkinhedmúltja miatt a jobbikos Sneider Tamás jelölését az Országgyűlés alelnöki posztjára, a szocialista párt is büszkélkedhet olyan politikussal, aki ilyen körökben mozgott."
A tények ismeretében talán helyesebb lett volna, ha a Magyar Nemzet az állítólagos jelzőt a mondat második felében használja, mert miközben Sneider maga is elismerte "nemzeti radikalista" múltját, a lap által a '90-es évek elejei szélsőséges mozgalommal összefüggésbe hozott Molnár Zsolt esetében erre semmilyen bizonyíték nem volt.
Nem is lehetett - jelezte Molnár, hangsúlyozva: valótlan a Magyar Nemzet honlapján közzétett hír. "Soha nem voltam szkinhed, sem más szélsőséges szervezet tagja" - fejtette ki, hozzátéve: "sporteseményeken, rendezvényeken, kirándulásokon - ha az időjárás ezt szükségessé teszi - rendszeresen hordtam, és hordok kapucnis pulóvert, ám ez nincs összefüggésben semmifajta világnézettel".
A "leleplező" cikk fontos képi "bizonyítéka" ugyanis egy - az amúgy a 168 Óra 1992. október 27-i számában megjelent - fotó volt, amelyen Molnár látható fekete dzsekiben és világos színű, fejére húzott kapucnis pulóverben.
A kép azon az elhíresült október 23-i, Kossuth téri ünnepségen készült, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta elmondani beszédét, mert zúgott, fütyült a tömeg egy része; nem hagyták szóhoz jutni. Csakhogy - hívta fel a figyelmet a szocialista politikus - a képen nincsenek mellette szkinhedek, csupán egy szakállas úr és egy idősebb hölgy. Más képeken láthatóak szkinhedek, de ők elkülöníthetően egy csoportban, a tömeg más részén vannak.
Molnár emlékeztetett, hogy a Kossuth téren akkor esős idő volt, ezért húzta a fejére a kapucnit, nem pedig azért, hogy "bőrfejűként" eltakarja magát.
Bizonyítva, hogy nem volt bőrfejű, Molnár bemutatott egy fényképet, amely azokban a hetekben készült és ezen egészen hosszú haja volt. A Népszavának arról is beszélt, miért volt ott a Kossuth téren: gimnazistaként érdeklődött a közélet eseményei iránt. Kiemelte: nem állt kapcsolatban szélsőséges mozgalmakkal, amit szerinte az is bizonyít, hogy kétszer is átment a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen.
"Nem hiszem, hogy ezt tovább kellene magyaráznom, csak mosolygok ezen a provokáción" - fejtette ki a szocialista politikus, aki azt is elmondta: nem érte meglepetésként, hogy "előkerült" ez a fotó, méghozzá azzal a csúsztatással, sejtetéssel, ahogy azt a Magyar Nemzet honlapja tálalta.
Molnár szerint évek óta sejthető volt, hogy egyszer ez megtörténik, ezért - nyolc éve - , mióta politikus lett, készül arra, hogy valakik ezt felhasználhatják azzal a céllal, hogy rossz színben tüntessék őt fel. Molnár amúgy tudta, hogy létezik ez a fotó, hiszen annak idején büszke volt, hogy megjelent egy képen egy hetilapban - vett is rögötn öt példányt a korabeli 168 Órából. Hangsúlyozta: Sneider esetében az a kisebbik gond, hogy fiatalként Egerben egy szélsőségesen nemzeti radikális csoport tagja volt, a nagyobbik baj az, hogy annak idején jogerősen elítélték erőszakos cselekményért, vagyis büntetett előéletű.
Sneider korábban szívesen mesélt múltjáról; 2010-ben a HírTv-ben úgy nyilatkozott: szkinhed-korszakából semmit sem bánt meg, csupán egy 1991-ben elcsattant pofont, amitől egy "maffiózónak felrepedt a pittye" (a szája - a szerk.). Akit megütött, történetesen roma volt, és a pofon miatt végül a bíróság nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Állítása szerint a férfit nem etnikai hovatartozása, hanem az adott szituációban való viselkedése miatt pofozta meg. Hozzátette: 19 évesen az önbíráskodás nyilvánvalóan nem megfelelő módja a helyzet kezelésének, "de akkor számos ilyen esemény volt, mert Egerben komoly fizikai attrocitások történtek, etnikai terror folyt a magyar fiatalok ellen".