Elítélték az agressziót
A budapesti Kossuth téren tüntető Gaudi-Nagy Tamás felhívására Jobbik-szimpatizánsok támadtak Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére. Többen körülállták és szidalmazták, leköpték a politikust.
A hírek szerint az esetnél jelen volt a rendőrség is, ám nem intézkedett. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Pásztor megtámadása a nemzet egysége ellen intézett támadás, a felelőtlen elkövetők pedig "akár őrültek, akár provokátorok", cselekedetükkel az egész nemzetet ütötték arcul.
Mesterházy Attila felháborítónak, az emberi méltóság és a magyar demokrácia sérelmének is nevezte a történteket. Az MSZP elnök-frakcióvezetője felszólította a Jobbikot, hogy kérjen bocsánatot Pásztortól és az általa képviselt vajdasági magyaroktól.
Erre reagálva a Jobbik közölte: "Gaudi-Nagy Tamás nem tagja és már nem is képviselője a Jobbiknak, az általa szervezett rendezvényen történtekkel semmilyen közösséget és azért semmilyen felelősséget nem vállalunk".
Pásztor gyalázatosnak tartja és szörnyű jelenségként élte meg az őt ért inzultust, amelyet a szabad véleménynyilvánítással és a gyülekezési joggal való visszaélésnek nevezett. A VMSZ vezetője, a vajdasági parlament elnöke a Jobbik elhatárolódó közleményére utalva azt is aláhúzta, "az, aki a szellemet kiengedi a palackból, az felelős a szellem" utóéletéért is.
Tiszta volt-e a választás?
Áder János szerint senki sem kérdőjelezheti meg a választás eredményét. Az államfő az új Országgyűlést köszöntő beszédében kiemelte, "a jogorvoslati eljárások lezárultak, megszületett a végeredmény, az Alkotmánybíróság (Ab) döntött a választási rendszerről. Ezek után senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát és a leendő kormány legitimitását".
Az Ab - mint megírtuk - valóban jóváhagyta a győzteskompenzáció intézményét, és ezzel a választási eredményt, amely azonban nyilvánvalóan csak az új rendszernek köszönhetően eredményezett kétharmados többséget a Fidesznek. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa blogbejegyzésében kiemelte: az biztos, hogy ha a legutóbbi (alsóházi) parlamenti választásokat nézzük az EU tagállamaiban, akkor az új rendszerben megtartott magyar választás produkálta az egyik legaránytalanabb eredményt.
Egyébként az új választási rendszert nemcsak az ellenzék kritizálja, hanem több ponton módosítanák a választási szervek kormánypártok által megválasztott vezetői is. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke tegnap a parlament előtt is ismertette beszámolóját az áprilisi választásról.
Patyi András - mint megírtuk - három joghézagra is felhívta a figyelmet, kérve a törvényalkotó közbeavatkozását.
A legdurvábban az új jelöltállítási rendszert, azon belül is a többes ajánlást kritizálta, amely az NVB szerint lehetőséget ad a választópolgárok adataival való visszaélésre, ezért Patyiék azt javasolják, hogy a jövőben csak egy jelöltet ajánlhassanak a polgárok.
Beszámolt a 2014-es parlamenti választásokon végzett munkáról a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is. Pálffy Ilona két apró kritikát fogalmazott csak meg: szerinte az, hogy csak három nap jutott az ajánlások ellenőrzésére, rendkívüli munkát rótt a választási irodákra, hasonlóan ahhoz, hogy az átjelentkezéssel történő szavazás bejelentésének határideje és a voksolás között mindössze egyetlen nap volt.
