A tábornok már jelölésekor azt ígérte, "megszabadítja Egyiptomot a terrortól". Egyértelművé tette azt is: választási győzelme esetén a hadsereg semmilyen szerepet nem játszik majd a hatalomban.
Ezen ígérete kevésbé hihető, főképp annak fényében, hogy határozottan kijelentette, hogy a Muzulmán Testvériség "soha nem tér már vissza Egyiptomba, ha a szavazópolgárok őt választják meg".
A tavalyi katonai puccs után felállt ideiglenes egyiptomi kormány, amelynek vezetője maga Sziszi volt időközben terrorszervezetnek nyilvánította és betiltotta ugyan a Morszi elnök mögött álló Muzulmán Testvériséget, de az iszlamista szervezet mindmáig komoly támogatottsággal rendelkezik az észak-afrikai országban.
Sziszi megígérte, nem fogja engedni, hogy a szervezet - fegyveres iszlám csoportok mögé rejtőzve - megingassa az ország stabilitását. "Szeretném hozzátenni, hogy nem én vagyok az, aki beszüntette a Testvériséget. Ti egyiptomiak voltak azok" - tette hozzá az egyiptomi államfői tisztség várományosa.
A Muzulmán Testvériség vezetői és tagjai ellen hozott intézkedéseket rendre bírálják a nemzetközi szervezetek és jogvédők, több nyugati állam is felszólította már a kairói kormányzatot, hogy hagyjon fel a halálbüntetések és tömeges letartóztatások gyakorlatával.
A Testvériség betiltása óta 15 ezren kerültek börtönbe, több mint ezer személyt ítéltek halálra, de közülük több száznak a főmufti megkegyelmezett. Az észak-afrikai országban ugyanis a halálos ítéletek csakis a vallási vezető jóváhagyása után hajthatók végre.