Hogy ez helyileg hogy volt, korábban nem derült ki, egyetlen lehetséges jelölt, az El Chichón Mexikóban, a Quilotoa Equadorban vagy az Okataina Új-Zélandon sem felelt meg a jellemzőknek – írta a Le Monde.
Pedig hatásáról megemlékeztek a középkori krónikákban, amelyekben feljegyezték, hogy 1258-ban gyakorlatilag nem volt nyár, vélhetően az atmoszférában jelenlévő aerozolok sűrűsége miatt. A franciaországi Vogézekben élő Richer bencés szerzetes például leírta, hogy azon a nyáron, amikor a Napnak alig volt fénye, ereje és az időjárás a sok köddel és esővel inkább az őszhöz hasonlított, a gyümölcsök nem tudtak kifejlődni.
Az esők miatt a széna nem tudott kiszáradni, az aratást szeptemberig kellett halasztani, de a kalászokban a nedvességtől kicsirázott a szem, a kicsépelt mag pedig megrohadt a padláson. A szüret is csak októberben volt és a szőlőszemek kemények voltak, mint a kő.
A szerzetes nem írt ugyan az éhínségről, de nemrég találtak egy csontváztárat Londonban, amely a 13. századból származik. London lakosságának egyharmada halt akkor éhen.
Jean-Christophe Komorowski francia fizikus a lapnak elmondta, hogy a rejtély megoldásában nagy szerepe volt Franck Lavigne geofizikusnak, Indonézia specialistájának, aki felfigyelt arra, hogy Lombok szigetén intenzív habkő kitermelés folyik. Mivel közismert, hogy a katlan kialakulásakor a vulkán nagy mennyiségű habkövet lövell ki, kutatócsoport indult a vulkáni szigetre, amelyet a Rinjani hegy ural. A kutatók 2 méter vastagságú habkőréteget találtak a katlantól 25 km-re és miután elemezték, kiderült, hogy megfelel a sarki minták összetételének.
Ugyanakkor találtak egy középkori szöveget, amelyet ójávai nyelven írtak pálmalevélre. A Babad Lomboknak nevezett régi írás egy 13. századi nagy vulkáni kitörésről szól, amely egy hétig tartott földrengéssel és sok halottal. Az is megtudható belőle, hogyan alakult ki a jelenlegi katlan, az írásban Samalasnak nevezett vulkán beomlásával. A kutatók ezeket az elemeket összerakták és rekonstruálni tudták a történteket.
„4200 méter magasban volt a 8-9 km átmérőjű vulkán. A Samalasnak volt már a múltban legalább két erős kitörése, de mindig újraépítette magát. Alul 40 köbkilométer, gázban nagyon gazdag magma halmozódott fel. A nyomás akkora lett, hogy végül robbant. Egy kicsit úgy történt,mint a Vezuvnál, csak sokkal erősebb volt. Annyi anyag lövellt ki, hogy a vulkán néhány óra alatt összeomlott. Gőze 43 kilométer magasba szökött, tüzes habkő és gázlavina zúdult alá, forró felhők terjedtek szét. Teljes sötétség lehetett hetekig, hónapokig” - magyarázta Komorowski.
Lombok szigetén akkor királyság volt. Fővárosa, Pamatan ott van valahol a hamu alatt, ázsiai Pompeiként, amely várja hogy megtalálják.
