Egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot az ukrán kormányerők kelet-ukrajnai előrenyomulásáról. Miközben Kijev rendre sikerekről számol be, az oroszbarát erők újra és újra arról adnak hírt, hogy további épületeket foglaltak el. Az úgynevezett népi milícia vezetője, Miroszlav Rudenko azt közölte, "regionális központokban fontos önkormányzati épületeket" vontak uralmuk alá.
Szlovjanszkban heves harcok zajlanak. Azt azonban nehéz megmondani, melyik fél uralja a várost. A kijevi titkosszolgálat szerint Szlovjanszk és Kramatorszk "nagyrészt" az ukrán erők kezére került. A szeparatisták azt közölték, húsz fegyveresük vesztette életét a kormányerők akciójában.
Az Unian kijevi hírügynökség ezzel szemben négy halottról és 30 sérültről tudott. A Reuters azt közölte, hogy sokan menekültek el a városból, s a harcok egyre inkább a városközpont közelében dúlnak. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter elmondta, mintegy 800 modern fegyverekkel ellátott szeparatista tart ellenőrzése alatt több épületet Szlovjanszkban.
"Nehéz-, illetve nagy kaliberű fegyvereket, gránátvetőket is bevetnek" - állította. A szeparatisták lelőttek egy Mi-24-es gépet. Ez már néhány nap alatt a harmadik harci helikopter, amelyet sikerült megsemmisíteniük. A kormányerők közben visszafoglaltak egy adóberendezést, így a körzetben ismét az ukrán televíziós csatornák láthatóak az orosz helyett.
Az ukrán erők eltaláltak egy gáztartályt, amely hatalmas robbanást okozott. A slavgorod.com.ua internetes portál hírül adta, hogy az ukrán erők nem engedik át a mentőautókat az egyes ellenőrző pontokon.
A szlovjanszkihoz hasonlóan a kramatorszki helyzet is átláthatatlan. A kijevi kormány azt állította, hogy az ukrán belbiztonságiak "helyreállították a rendet" a városban. A Ria Novosztyi hírügynökség pedig arról számolt be, lángokban áll a belügyi titkosszolgálat épülete.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök egy televíziós interjújában azt állította, a Kreml háborút indított Ukrajna ellen. Meglátása szerint Moszkva destabilizálni akarja Ukrajnát a május 25-én esedékes elnökválasztásig. Az interjú egy részét az orosz állami televízió is sugározta.
Azt a részt emelték ki, amelyben az ideiglenes ukrán elnök elismerte, hogy a kelet-ukrajnai régióban sokan támogatnák országrész elszakadását. "Valljuk be őszintén: a régiókban élők támogatják szeparatistákat, a terroristákat, ami jelentősen megnehezíti a terrorellenes harcot" - fogalmazott. "Kolosszális problémának" nevezte, hogy a helyi rendőri erők átállnak az oroszbarát erők oldalára.
Közben a diplomáciai erőfeszítések sem maradtak abba. Vlagyimir Putyin orosz elnök párbeszédet követelt a konfliktusban érintett felek között az Angela Merkel kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Abu Dzabiban azt közölte, szívesen közvetítene a válságban, "amennyiben szükség van rá".
Az EBESZ elnökségét ellátó Didier Burkhalter svájci államfő szerdán Moszkvába látogat, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy vélte, második genfi konferencia megtartására van szükség azért, mert az első, az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió között létrejött megállapodást sem ültették át a gyakorlatba. Szerinte egy második konferencián konkrét vállalásokat tehetnek a felek.
