Mint kiemelte, elnöki szolgálatának egyik alapja a tiszta beszéd volt arról, hogy mik a lehetőségek, s mire vállalkozhat az Akadémia. Egy ilyen egyedülálló, nagy közbizalommal övezett intézménynek, mint az MTA mindennél nagyobb a felelőssége abban, hogy példát mutasson és megerősítsen. "Társadalmat, tudományt, kultúrát egyaránt. Mi itt századokért állunk jót, nem csak magunkért állunk helyt. Kevesen mondhatják el, hogy ilyen kivételes küldetésben van részük. Hálásak lehetünk valamennyien az egykoriaknak, hogy méltó, tekintélyes múltat hagytak ránk. És tartozunk az utánunk jövőknek, hogy ne csak megőrizzünk, hanem hozzátegyünk közel két évszázad értékeihez. A mi akadémiánk - alighanem a legismertebb és legelismertebb magyar intézmény a világban - feladata ma kettős, felelőssége pedig sokszoros: egyszerre tudós társaság és fenntartója Magyarország legjelentősebb kutatási intézményhálózatának. Feladatait csak akkor tudja ellátni, felelősségének csak akkor tud megfelelni, ha e két feladat különbözőségét világosan látja, és mindkettő elvégzésében következetes. Az Akadémia a világ tudós társaságainak és kutatási szervezeteinek egyenrangú partnereként tudja eredményesen szolgálni a magyar tudomány ügyét" - mutatott rá Pálinkás József.
A feladatokat sorolva aláhúzta, hogy az Akadémiának nem csupán problémákat kell megoldania, hanem jövőt kell teremtenie. "Messzebbre kell látnunk a parciális érdekeknél és az általános aggodalomnál. Felelősen, de vállalni kell, hogy teszünk, ahelyett, hogy kivárnánk. Ez volt elnöki gondolkodásom másik sarokpontja. Csakúgy, ahogyan a kiválóság. Mert hiszem, hogy a tudományos kiválóság nem relatív. Törekednünk kell arra, hogy az eredmények és a teljesítmény alapján értékeljünk, hogy reális és ígéretes pályaképet mutassunk fel és kérjünk számon azokon, akik tudománnyal foglalkoznak Magyarországon" - fogalmazott az MTA leköszönő elnöke.
Pálinkás József hatéves az elmúlt hat év eredményeit elemezve rámutatott, hogy az MTA irányítását pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés feltételei közepette vette át, ami a tudomány számára sem a legkedvezőbb külső környezet.
"Minden válságból azonban a legbiztosabb kiút az új megoldások, a gyors és határozott cselekvés. Így hát belső fordulatok és külső körülmények tekintetében is sűrű hat évtől búcsúzom most el: Lendületet kellett venni, stratégiát kellett alkotni, ki kellett alakítani a szabályozási kereteket, majd hozzá kellett fogni a megújításhoz, a fejlesztésekhez és a megnyíló lehetőségekkel biztos növekedési pályára kellett állítani az akadémiai kutatásokat" - fogalmazott.
Az első ciklus a megalapozásé, a második a megújításé volt. Közel száz Lendület-csoport kezdte meg működését ez alatt a hat év alatt. Kiváló fiatal magyar kutatók döntöttek Magyarország mellett az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa helyett, s kutatócsoportokat alakítottak, hogy belefogjanak világszínvonalú, versenyképes kutatásaikba az akadémiai kutatóhelyeken vagy a hazai egyetemeken.
"A Lendület program valóban lendületet adott az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának, és példaértékűvé vált a régióban. Elindítását követően azért dolgoztam, hogy a program támogatási forrásai jelentősen növekedjenek, mára az eredeti összeg tizenötszörösére. Minden más a magyar tudományos tehetségeken múlott, múlik. Szemléletét és kultúráját tekintve is új pályára állítottuk a szétaprózott intézetek halmazát, a korábbi, fenntarthatatlan kutatóintézet-hálózatot. Valóban egy új korszakot kezdtünk el" - emelte ki Pálinkás József, hozzátéve, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz jövőbe tekintően, a hosszú távú eredményesség és fenntarthatóság megalapozásával fogtak hozzá. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat, az akadémiai intézményrendszer átalakításának célja nem a takarékoskodás volt, hanem a fejlesztés volt.
2011 a megújítás, 2012 a fejlesztések és lehetőségek, 2013 pedig már a növekedés éve volt a Magyar Tudományos Akadémián. Korszakos jelentőségű a 8,5 milliárd forint költségű CERN@WIGNER adatközpont átadása, csakúgy, mint a 9,5 milliárd forintból megvalósuló, 21. századi kutatási körülményeket biztosító Természettudományi Kutatóközponté. Ahogyan az is, hogy megkezdődött a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának létrehozatala a 8 milliárd forintos kormányzati támogatási forrásból. Nőtt a kutatási berendezések értéke, több új, világszínvonalú laboratórium létesült, nőttek a kutatási és infrastrukturális pályázatokra fordítható források, és így nőtt az akadémiai támogatással kutatásokat végzők száma is.
"A Lendület program mellett a posztdoktori időszak megerősítésére új pályázati elemmel bővítettük ki az akadémiai pályázati portfóliót. A Vendégkutatói pályázat keretében kiváló külföldi tudósok érkeztek és érkeznek hazai kutatóműhelyekbe. Az idén átadott, felújított Domus Hungarica vendégházzal pedig hangsúlyoztuk a magyar nyelvű és tárgyú kutatások összekapcsolásának akadémiai küldetését, és megerősítettük a Domus Hungarica vendégprogramot" - sorolta az eredményeket Pálinkás József, rámutatva: "Nem gondolom, hogy az elvégzett feladat mennyisége a fontos. Sokkal inkább az, amit mindez ígér."