Hadüzenet nélküli háborút vív Oroszország Ukrajnában. Ez de facto háború - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Unian hírügynökség közlése szerint. Szavaival elemzők is egyetértenek, akik a hétvégén mind gyakrabban hangoztatták, polgárháború dúl Ukrajnában.
Persze de jure nincs háború, hivatalosan egyetlen ország sem avatkozott be Ukrajnában, a Nyugat és Oroszország egymásra mutogat, s cáfolják, hogy közük lenne a történtekhez. Azonban a Bild am Sonntag úgy értesült, már a amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) ügynökei segítik az új Nyugatbarát ukrán kormányt, bár egyelőre csupán tanácsokkal látják el, a harcokban közvetlenül nem vesznek részt.
A NATO főtitkára is fegyverkezésre szólított a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német lapban megjelent interjúban. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta, a Krím-félsziget orosz annektálása történelmi fordulópont volt, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam.
Az odesszai tragikus események nyomán képtelenség lesz meggyőzni a Délkelet-Ukrajnában élőket arról, hogy tegyék le a fegyvert, ezt már az orosz elnöki hivatal
szóvivője nyilatkozta. Dmitrij Peszkov úgy vélte, a történtek után teljesen új helyzet állt elő, s kiemelte, Vlagyimir Putyin tud az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság segítségkérő felhívásairól.
A februári, erőszakos kijevi tüntetések óta az orosz elnök bírja a parlament felsőházának felhatalmazását, miszerint orosz állampolgárok védelmében bevetheti a fegyveres erőket Ukrajnában - így szinte idő kérdése, mikor avatkoznak be hivatalosan is.
Az odesszai összecsapások és tűz áldozatainak száma a hétvégén 46-ra emelkedett. Pénteken kigyulladt a szakszervezetek székháza, ahová oroszbarát szakadárok menekültek a Kijev-párti tüntetőkkel való összecsapás után.
Legtöbben füstmérgezésben haltak meg, vagy szörnyethaltak, amikor a lángok elől menekülve kiugrottak az ablakon. Összesen negyven sebesült, köztük tíz rendőr fordult orvosi segítségért. A tüzet vélhetően Molotov-koktél okozta.
Az erőszak egy békés tüntetésen robbant ki. Ukrajna egységéért vonultak fel a kijevi Majdan (Függetlenség tér), és a radikális Jobb Szektor hívei, illetve helyi futballrajongók. Menetüket maszkos férfiak állították meg, ekkor robbant ki harc köztük. Az oroszbarát szakadárok célzott lövéseket adtak le a demonstráció résztvevőire, négyen életüket vesztették.
Ugyan a rendőrök próbálták szétválasztani a szembenálló feleket, sikertelenül jártak. A tüntetők felgyújtották a szeparatisták sátortáborát, ahol öt hónapja tiltakoztak a majdani felkelés, és Viktor Janukovics eltávolítása ellen. Ekkor menekültek a szakszervezetek székházába, melyet a Kijev-pártiak ostrom alá vettek, s bejutottak.
A lángokat a tűzoltók megfékezték. Összesen 127 személyt őrizetbe vettek. A foglyok kiszabadítását követelve tegnap már Moszkva-pártiak jelentek meg a rendőrkapitányságon. Teherautókkal próbáltak betörni, a rohamrendőrök azonban megakadályozták kísérletüket. A rabok felét, 67 személyt végül szabadon bocsátott a rendőrség.
Az ukrán miniszterelnök nem bújt ki a felelősség alól, szavai szerint a biztonsági szolgálat tagjai tehetnek a kudarcról, amiért nem tudták megakadályozni az erőszak kirobbanását Odesszában. Arszenyij Jacenyuk teljeskörű vizsgálatot ígért az ügyben.
Ugyanakkor provokációval vádolta meg az oroszbarát erőket. "Moszkva valós háborút gerjeszt, hogy aláássa Ukrajna függetlenségét" - mondta. A többi kelet-ukrajnai, oroszbarátok által megszállt városról szólva Jacenyuk kifejtette, "nem vesztettük el az irányítást...a helyzet nagyban függ a régió lakosságától, s hogy támogatják-e a békét és biztonságot".
Szlovjanszk városát továbbra is blokád alatt tartják a kijevi csapatok, ugyanakkor helyszíni beszámolók alapján inkább a körülötte lévő falvakat és utakat tisztítják meg a katonák, a városba nem hatoltak be. A helyiek mégis ostromtól tartanak.
Luhanszkban az elfoglalt katonai parancsnokságról ismeretlen helyre szállították buszokkal az ukrán sorkatonákat. Fegyvereiket elkobozták a szakadárok, s a Kijevben feloszlatott, de a keleti megyékben még ténykedő Berkut elitegységnek adták át. Az orosz határhoz közeli Mariupolban pedig Julija Timosenko Batykivscsina (Haza) pártjának irodáját gyújtották fel ismeretlenek.