Örvendetes fejlemény, hogy a magyar kormány végre elkezdi feltölteni a szinte teljesen üres gáztárolókat, minimális szintre emelve ezzel az ország földgázellátásának a biztonságát - nyilatkozta lapunknak Holoda Attila. Az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár helyettese megerősítette: a kormányzatnak eddig sem üres gáztárolókat, hanem földgázt kellett volna vásárolnia annak érdekében, hogy szükség esetén - ha például Oroszország elzárja a gázcsapot, vagy a nemzetközi szervezetek embargója miatt Magyarország nem importálhat orosz gázt - legyenek felhasználható készletek.
A szakember ezt annak kapcsán mondta el, hogy kormány végre ráeszmélt: az ukrán-orosz területi vita rövid idő alatt az orosz gázexport leállításához vezethet. Emiatt a kabinet a napokban felemelte a korábban önmaga által megfelezett biztonsági készlet mennyiségét. A jelenlegi 615 millió köbméterről július 1-jétől 915 millió köbméterre növelte a biztonsági földgázkészlet nagyságát a rendeletében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, ami 300 millió köbméter beszerzését teszi szükségessé két hónap alatt.
Korábban volt már ennél több is a kötelezően tárolandó mennyiség, 2012 júliusától 2013 közepéig például 1200 millió köbméter, de ennek csaknem a felét eladta tavaly a kabinet. Szakértők kritizálták is a kormányt, hogy a rezsicsökkentés oltárán feláldozza az energiabiztonságot, mert az alacsonyabb árak elérése érdekében a tartalékokat is piacra dobta.
Holoda Attila megjegyezte: a betárolni tervezett gázmennyiség csupán néhány napra fedezné az ország szükségleteit egy eseteleges ellátási krízis esetén. A kormányzatnak azonban feltehetően nincs elegendő pénzügyi forrása ahhoz, hogy érdemi gázmennyiséget vegyen.
A most előírt "megemelt" szint eléréséig a visszapótlást a hajdúszoboszlói tárolóban kell elvégezni. A tározó az MVM csoport tagja, a Magyar Földgáztároló Zrt. tulajdonában van, kapacitása mintegy 1,6 milliárd köbméter. Az intézkedés azért is érdekes, mert a kormány a kereskedelmi célú hajdúszoboszlói létesítményben halmozza fel a vésztartalékokat, miközben erre a célra a mintegy 1,9 milliárd köbméter befogadóképességű szőregi tároló lett kialakítva, amely jelenleg harmadáig sincs tele.
A döntés vélhetően azért született, hogy a 300 millió köbméter betárolásával a kormány fenntartsa a hajdúszoboszlói létesítmény műszaki állapotát, ahonnan korábban még az úgynevezett párnagáz egy részét is eladta kabinet. ( A párnagáz leegyszerűsítve azért kell, hogy az alapnyomás megmaradjon a tárolóban, és ez egyebek mellett megakadályozza a vízbetörést.)
Időközben napról-napra újabb nyomvonaltervek és lehetséges leágazási irányokra vonatkozó elképzelések bukkannak fel a Kaszpi-térségből a jövőben Európába oroszt gázt szállító Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték építése során. Az egyik hír szerint a Déli Áramlat egyik végpontja Ausztria lesz, ahová elvileg magyar területen keresztül jutna el a csővezeték, de mint a napokban kiderült Szlovénia is pályázik ugyanerre a szerepre, amin ebben a szomszédos országban keményen dolgoznak.
A tervek szerint Szlovéniába Magyarországon keresztül érkezne egy leágazás, erről már megszületett a végső beruházási döntés is. A kérdés azonban az, hogy az ausztriai leágazás még magyarországi, vagy már szlovén területen létesüljön-e. A magyar fél érdeke főként a majdani tranzitdíj miatt az, hogy az orosz eladó rajtunk keresztül juttassa el az energiahordozót Ausztriába. Erre több lehetséges nyomvonal is kínálkozik, amely minimális ráfordítással kiépíthető.
Emellett már üzemelő vezeték is létezik, a hazánkba a Déli Áramlaton érkező gáz továbbítására: az osztrák-magyar HAG vezeték például kiválóan alkalmas a kétirányú szállításra. Míg Szlovénia felől több mint száz kilométeres csővezetéket kellene építeni az osztrák fővezeték rendszer eléréséhez.
A Déli Áramlat tenger-alatti szakasza a dél-oroszországi Anapától a bulgáriai Várnáig vezető 930 kilométer hosszú, egymás mellett futó négy külön ágból áll majd. A gázvezeték rendszer 1455 kilométeres szakasza Bulgáriától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Olaszországon vezet át, valamint a legutóbbi bejelentés szerint osztrák kérésre Ausztriában is épülhet egy szakasza. A Déli Áramlat elágazik Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia felé is.
A legújabb orosz elképzelések szerint a vezeték a Krím félszigetet is érintené. Az orosz energiaügyi minisztériumnak az elmúlt héten kellett kidolgoznia a javaslatokat a Krím félsziget Ukrajnától való energiafüggőségének megszüntetésére. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget áramigényét kielégítő új gázerőművek építése 90-100 milliárd rubelbe kerül (558-620 milliárd forint). A fejlesztésbe magántőkét is szeretnének bevonni - számolt be az orosz sajtó.
Moszkvában három elképzeléssel foglalkoznak. Az első szerint három, mintegy 1320 megawatt összteljesítményű elektromos áramot termelő erőművet építenének és ahhoz a földgázt a dél-oroszországi Krasznodari területről a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezetéken szállítanák. Ez a vezeték a Déli Áramlat egyik elágazása lenne, amelynek költségét 5-6 milliárd rubelre (30-37 milliárd forint) teszik.
A Nyezaviszimaja Gazeta orosz lapnak nyilatkozó moszkvai szakértők szerint azonban évekbe telik, amíg megoldják a Krím-félsziget energiaellátását. Vaszilij Nyesztyerov, a Szberbank-CIB elemzője úgy gondolja, hogy a tenger alatti gázvezeték építése legalább két évet vesz igénybe, és itt nem feltétlenül a Déli Áramlat elágazásáról lehet szó, a dél-oroszországi Kubany vidékről is külön vezetéket lehet építeni.
A nyomvonalak ugyan változhatnak, azt azonban a Gazprom orosz állami energetikai cég igazgatótanácsának legutóbbi ülésén megerősítették, hogy az orosz gázt a tervek szerint 2015 végétől Európába, így Magyarországra is szállító Déli Áramlat gázvezeték építése szigorúan az előre elhatározott menetrend szerint halad.
Magyarországon már zajlanak a tervezési és felmérési munkálatok, valamint a környezetvédelmi vizsgálatok. A bulgáriai és a szerbiai szakaszok alapvető építési munkálatai nyáron kezdődnek. Teljes ütemben folyik a Fekete-tenger alatt futó szakasz lefektetésének előkészítése. Májusban megkezdik a csövek szállítását Bulgáriába, júniusban az orosz fekete-tengeri partszakaszon, júliusban a bolgár tengerparton indítják a munkálatokat. Ősszel pedig megkezdik a tenger-alatti szakasz első ágának lefektetését.
Két hónapunk lenne a megoldásra
A Moszkva és Kijev közötti vita rendezésében az elmúlt hét végén Brüsszel is megpróbált közvetíteni egy varsói egyeztetésen - egyelőre eredménytelenül. Az Unió energiaügyi biztosa ezért azt ígérte, hogy az EU segíteni fogja az ukrán gázszolgáltatót. Günther Oettinger azt mondta: az Európai Bizottság Ukrajnában stabilizálni, gazdasági értelemben segíteni fogja az ukrán Naftogast.
Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint Magyarországot rövidtávon nem érintené, ha Oroszország leállítaná a gázszállítást.
Úgy gondolom, hogy ha mondjuk holnaptól, vagy május végétől, ahogy Barroso úr nyilatkozott, leállítódna esetleg a szállítások, akkor egy olyan jó két hónapig minden bizonnyal minden probléma nélkül ez megoldható – hangsúlyozta a szakember.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elemzése szerint a tavaszi-nyári időszakban probléma esetén a nyugatról érkező mennyiség is ki tudja elégíteni Magyarország gázigényét, és ehhez még a kereskedelmi vagy biztonsági tárolókat sem kell igénybe venni. Magyarország tavaly 1,2 milliárd köbméter földgázzal segítette Ukrajnát egy, a Testvériség gázvezetéktől független vonalon, és a napokban ismét elkezdte az energiahordozó exportját a szomszédos országba.
A jövőben Szlovákia is juttat földgázt Ukrajnának egy jelenleg használaton kívüli vezetéken, amely Ungvárig szállítja majd a gázt. Az erről szóló megállapodást az elmúlt héten aláírták.
