A megvádolt rendőrségi testület azzal védekezik – ők parancsra vonultak vissza. A RIA Novosti orosz hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó rendőrtiszt állította, azért kellett visszavonulniuk, mert az Ukrajna egységéért felvonulók, később az oroszbarát fegyveresekkel harcba bocsátkozók között nem csak ukrán radikálisok, hanem a Storm és Vostok speciális alakulatok tagjai is civilnek öltözve jelen voltak.
A kijevi hatóságok először a két nagy orosz hírszerző szolgálatot, a GRU-t és az FSZB-t vádolták a történtekért, majd módosították álláspontjukat és azt közölték, Viktor Janukovics megbuktatott államfő mögött állók provokálták ki az incidenst, amelyben transznisztriai szakadárok is részt vettek.
Nincs vége a terrorellenes hadműveletnek
A „terrorellenes hadművelet” folytatódik, az összecsapások sem szűntek meg, miközben egyre több keleti városban hirdetnek több napos gyászt az odesszai áldozatok emlékére. Halálos áldozatok és sebsültek azonban szombaton is voltak, amikor Kramatorszk városát vette körül a Nemzeti Gárda, illetve oroszbarát fegyveres lázadók Luhanszkban megtámadták az ukrán belügyi csapatok egyik egységét. Luhanszkban egy katonát megsebesítettek, és egy újoncot egy hadkiegészítő parancsnoksági épületnél.
Orosz sajtóhírek szerint a kramatorszki hadműveletben tíz személy vesztette életét, az ukrán hadsereg pedig az irányítása alá vette a várost. A Rosszija 24 tv-csatorna arról számolt be, hogy a tévétorony elfoglalása után az orosz csatornákat letiltották, városi tanács kivételével az egész várost, beleértve a központot is az ukrán különleges erők felügyelik.
Oroszbarát fegyveres holtteste fekszik egy ukrán kézen lévő ellenőrzőpont mellett. Fotó: Scott Olson/Getty Images
Az orosz médiában a "föderalizáció híveiként" emlegetett fegyveresek Luhanszkban el is foglalták a a hadkiegészítő parancsnokságot. Luhanszk önjelölt kormányzója rendkívüli állapotot hirdetett. Donyeckben megszállták a biztonsági szolgálat (SZBU) székhelyét, a baseballütőkkel felfegyverkezett mintegy 2000 ember "Oroszország!" és "Nem bocsátjuk meg Odesszát!" kiáltásokkal nyomult be az épületbe.
Összecsapások voltak a lázadók és a rendfenntartók között
Kosztyantyinivka városban, és Mariupolban is eltorlaszolták az utcákat a szeparatisták.Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára közölte: a szlovjanszki és kramatorszki hadműveletek befejezése után elkezdik az antiterrorista művelet aktív fázisát más olyan városokban is, amelyek a szakadárok ellenőrzése alatt állnak.
Berlinben a kiszabadult EBESZ-megfigyelők
Moszkva azt állítja, hogy elveszítette a befolyást a kelet-ukrajnai fegyveresek fölött, az odesszai tragédia után már senkit nem tud meggyőzni arról, hogy ne tartson fegyvert, mert a régió lakói úgy érzik, veszélyben forog az életük. Az EBESZ-megfigyelők szombati kiszabadulása azonban azt jelzi, Moszkva befolyása nem csorbult különösebben.
Szombaton ugyanis az orosz különmegbízott, Vlagyimir Lukin közbenjárására engedték szabadon Szlovjanszkban a túszokat. Addig hiába kérte ezt minden nemzetközi szervezet, Brüsszel és Washington egyaránt, Moszkva közbelépéséig Vjacseszlav Ponomarjov helyi önjelölt polgármester „vendégszeretetét” kellett élvezniük. Ponomarjov állította ugyanis, hogy nem túszok, hanem vendégek, az ős személyes vendégei voltak a megfigyelők, akik, miután megünnepelték a polgármester születésnapját, szabadon távozhattak.
Az EBESZ megfigyelők szombaton éjfél körül megérkeztek Berlinbe, nyilatkozataik szerint viszonylag jól bántak velük, de mindenképpen túszok és nem vendégek voltak. Amint Krzysztof Kobielski lengyel őrnagy fogalmazott: "Aligha érezheti magát valaki vendégnek, ha egész nap gépfegyveres katonák őrzik"
Az ukrán elnökválasztás a célpont?
Jozef Prerovsky cseh alezredes EBESZ-megfigyelő elmondta, hogy Szlovjanszk környékén nem láttak egyetlen orosz reguláris katonai egységet sem, viszont láttak olyan veteránokat, akik valószínűleg megjárták Csecsenföldet, és felbérelték őket arra, hogy Kelet-Ukrajnába menjenek.
Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter viszont úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy Oroszország keze benne van a kelet-ukrajnai eseményekben. "Új jelenség, egy hivatásosok által vívott polgárháború tanúi vagyunk. Oroszország nyilvánvaló célja, hogy megakadályozza az Ukrajnában május 25-ére kiírt elnökválasztást, és nem zárható ki, hogy ez sikerül neki" - mondta a miniszter.
Ezt látszanak alátámasztani a moszkvai nyilatkozatok is, amelyekben egyre gyakrabban jelenik meg, hogy ilyen körülmények között lehetetlen megrendezni egy érvényesnek tekinthető választást.