A kijevi hatalom ellen lázadók fellegvárának tekintett kelet-ukrajnai Szlovjanszk mellett, Kramatorszkban folytatódott ma hajnalban az ukrán kormányerők hadművelete az oroszbarát szakadárok ellen. Az Ukrán Nemzeti Gárda elfoglalta Kramatorszkban a tévétornyot a művelet folytatódik jelentette be Arszen Avakov ukrán belügyminiszter de részleteket nem közölt, esetleges áldozatokról nem számolt be.
Pénteken azonban véres összecsapások voltak több kelet-ukrajnai városban. Hajnalban a kormányerők körbezárták Szlovjanszkot, nehézfegyverzettel vonultak ki a szakadárok ellen akik napok óta túszként tartják fogva az EBESZ megfigyelőit és megszállva a helyi kormányépületeket.
Két harci helikoptert lelőttek az oroszbarát fegyvereresek, délutánra azonban a kormányerők kiszorították őket az elfoglalt épületekből. A túszokat azonban nem sikerült kiszabadítani. A „felszabadító hadművelet” halálos áldozatokkal járt, de pontos számuk nem ismert, mert Kijev csak annyit közölt, hogy a hadművelet során két katona vesztette életét, a 'túloldalon nagyobbak voltak a vesztességek”.
A szlovjanszki rendteremtés hírére az egymillió lakosú dél-ukrajnai tengerparti nagyvárosban, Odesszában is összecsapások kezdődtek. Híradások szerint botokkal, baseball ütőkkel és pisztolyokkal felszerelt oroszbarát szakadárok támadtak rá a kijevi hatalom mellett álló, Ukrajna egységéért kiálló tüntetőkre.
A felvonulást a Jobbik Szektor aktivistái szervezték az odesszai és harkivi futball csapatok szurkolóival együtt. Az első összecsapást, amelyben helyszíni jelentések szerint négy ukrán vesztette életét, a rendőrségnek még sikerült valamennyire megfékeznie, de később a rendfenntartók már nem avatkoztak be.
Négy óra utcai harc után az oroszbarát szeparatisták a Szakszervezetek Házába menekültek. Az épület előtt hónapok óta álló anti-Majdan sátortábort, ahol többek között az Ukrajna föderalizálását célzó referendumhoz szükséges aláírásokat gyűjtötték a szakadárok, felgyújtották a Kijev-párti erők. A szakadárok ezután menekültek be a székházba, amely hivatalos közlés szerint ismeretlen okokból, kigyulladt.
Az épületbe szorultak közül első jelentések szerint 38 halálos áldozat volt, később ezt a számot 31-re módosították. Legtöbben füstmérgezést kaptak, sokan pedig abba haltak bele, hogy a lángok elől kiugrottak az ablakokon. Különböző sérülésekkel negyvenen fordultak orvosi segítségért, köztük tíz rendőr.
Folytatódik a nyilatkozatháború
Moszkva azonnal elítélő közleményben reagált a történtekre és Kijevet tette felelőssé az erőszak elhatalmasodásáért. Washington kemény hangú nyilatkozatban a rend helyreállítására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát egyaránt. Mindkét oldalon terroristákról beszélnek.
Kijev az oroszbarát fegyveres erőket nevezi terroristáknak, azt hangoztatja, hogy nincs mögöttük lakossági támogatás, orosz ügynökök szervezik és provokálják az erőszakot. Moszkva cáfolja az orosz beavatkozást, azt hangsúlyozza, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres csoportok „önvédelmi erők”, akik nem Ukrajna területi egységének megbontását, csupán annak föderalizálását sürgetik, akik ellen az ukrán nemzeti radikális csoportok, köztük a Jobboldali Szektor „fizikai terrorkampányt” folytatnak.
A péntek késő este közzétett orosz külügyi állásfoglalás szerint a kijevi hatóságok "bűnös és felelőtlen" magatartása az oka az Odesszában történteknek. Az orosz külügyminisztérium a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet olyan megtorló akciónak minősítette, amelyben „igazi terroristák" vesznek részt. Moszkva a kijevi hatalomváltás után feloszlatott elitegység, a Berkut helyett szerveződött Ukrán Nemzeti Gárda tagjait tekinti „igazi terroristáknak”, mert a polgárőrségszerűen szerveződő új elitalakulat tagjai között sokan a szélsőjobboldali, immár kormánypártnak számító Szvoboda és a kijevi tüntetések erőszakba torkollásában nagy szerepet játszó Jobboldali Szektor radikális csoportosulás szimpatizánsai, tagjai.
Moszkva és Putyin álláspontja szerint Kijev „bűncselekményt” követ el saját népe ellen, a hadművelettel megsértette az április 17-i genfi négyoldalú megállapodást, beverte az utolsó szöget is az egyezmény koporsójába. A Kreml állítja, Oroszország mindent elkövet a genfi megállapodás végrehajtásáért, az EBESZ túszul ejtett megfigyelőinek szabadon bocsátásáért, de a szlavjanszki események jelentősen megnehezítik e törekvéseket. A moszkvai küldöttet ugyanis, aki a túszul ejtett EBESZ megfigyelők kiszabadítása érdekében próbált bejutni a körbezárt Szlovjanszkba, ahol a túszokat őrzik, nem engedték be a városba pénteken. Szombaton Kijev jelezte – segíti az orosz küldött munkáját.
Az ukrajnai beavatkozással vádolt Moszkva új hangot ütött meg. Orosz közlemény szerint a szlovjanszki hadműveletben külföldi katonák is részt vesznek. Aggasztó, hogy a „résztvevő kormányerők az ukrán hadsereg és a törvénytelen szélsőségesen nacionalista erők megtorló művelete során angol nyelvű beszélgetés hangzott el az éterben, a Szlovjanszkra támadók között pedig angolul beszélő külföldieket fedeztek fel", fogalmaz a közlemény.
Washington is kemény hangú közleményben reagált az odesszai eseményekre. Ezúttal azonban már nemcsak Oroszországot, hanem Ukrajnát is a rend helyreállítására szólította fel. "A sok halálos, illetve sebesült áldozatot követelő erőszak és rendbontás elfogadhatatlan. … Felszólítjuk a két felet, hogy működjön együtt a nyugalom, a törvényesség és a rend helyreállítása érdekében. Felszólítjuk az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, és annak minden felelősét állítsák bíróság elé" - olvasható a közleményben. Washington sürgette a genfi megállapodás tiszteletben tartását.
Megszólalt a Pentagon is. Az amerikai-orosz kapcsolatok természete Moszkvától függ, mert főként Oroszország lépései felelősek Kelet-Ukrajna destabilizálásáért - mondta John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője.
William Hague brit külügyminiszter pénteken este aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai válság súlyosbodása miatt, és felszólított minden érintett felet, hogy tartsa magát az április 17-i genfi megállapodáshoz. "A kelet-ukrajnai incidensek egyre ingatagabbá teszik a helyzetet. Ezek a provokációk aláássák a feszültség csökkentésére irányuló eddigi erőfeszítéseket, és súlyos veszélyt jelentenek Ukrajnára nézve" - jelentette ki. Hague jövő héten Ukrajnába, Grúziába és Moldovába látogat.
Oroszország piromán tűzoltó
A szlovjanszki hadművelet miatt Moszkva kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését is. Az Aeroflot orosz légitársaság pedig bejelentette, törli pénteki donyecki és harkivi járatait, mert nem kapott berepülési engedélyt az ukrán hatóságoktól. Az ukrán válság kitörése óta 13. alkalommal összehívott ENSZ BT ülés, amint az előre látható volt, eredmény nélkül zárult.
A tanácskozáson Vitalij Csurkin orosz nagykövet követelte "az összes erőszakcselekmény gyors leállítását" és arra figyelmeztette a kormánya által illegitimnek tekintett kijevi vezetést és "nyugati segítőit", hogy ne kövessenek el "végzetes hibát" és állítsák le a kelet-ukrajnai offenzívát. A BT tagjai azzal vádolták Oroszországot, hogy az fegyverezte fel azokat az oroszpárti erőket, amelyek 10 kelet-ukrajnai városban középületeket foglaltak el.
Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet szerint az orosz "műfelháborodás" senkit sem győz meg, Samantha Power pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva "a világ közösségének értelme ellen próbált sértést intézni" az újabb rendkívüli BT-ülés kezdeményezésével.
Olekszandr Pavlicsenko ukrán helyettes ENSZ-nagykövet visszautasította azt az orosz vádat, amely szerint az ő kormánya volt az, amelyik nem tartotta be a genfi megállapodást és cáfolta, hogy az ukrán hadműveletben részvevő katonák angolul beszélnének.
Gerard Araud francia misszióvezető "banditáknak" nevezte az orosz-párti fegyvereseket és azt állította, Oroszország úgy viselkedik az ukrán válságban, mint egy piromán tűzoltó.