A reform egyik lényeges eleme az volt, hogy a tagállamoknak az uniós versenyszabályokat kellett alkalmazniuk minden olyan antitröszt ügyben, amelyben a magatartás alkalmas lehet a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.
Ehhez kellett alkalmazkodnia a Gazdasági Versenyhivatalnak is.
A reform során az uniós tagállamok versenyhatóságai és az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága létrehozta az Európai Versenyhálózatot (European Competition Network - ECN), amelynek keretében a versenyhatóságok az uniós jog alapján lefolytatott ügyekben szorosan együttműködnek egymással. Így például ügyek kerülhetnek át egyik versenyhatóságtól a másikhoz, információt cserélhetnek egymással és eljárási cselekményeket kérhetnek egymástól.
Mivel a társulási megállapodásban megfogalmazott jogharmonizációs követelményeknek megfelelően a magyar versenyjogot folyamatosan az EU versenyjogához kellett igazítani, a csatlakozáskor a két jogrendszer alapvetően összhangban volt. Azokat a változásokat pedig, amelyek éppen a csatlakozás időpontjában léptek életbe az uniós jogban, mint például az egyedi csoportmentesség lehetőségének eltörlése a versenykorlátozó megállapodások esetében, 2005 júliusában vezették át a hazai versenyjogban.
A jogharmonizációnak köszönhetően a külföldi vállalkozások Magyarországon is hasonló versenyjogi szabályokkal találkoznak, mint a többi tagállamban, ez ösztönözheti a külföldi vállalkozások befektetési hajlandóságát. További előny, hogy az Európai Versenyhálózat tagjaként a Gazdasági Versenyhivatal megismerheti a legjobb külföldi gyakorlatokat és a különböző piacokat uniós szinten, illetve szabályozott keretek között lehetővé vált számára az információcsere a külföldi versenyhatóságokkal.
A GVH az MTI-vel közölte: bár a társulási időszak lejártával a jogharmonizációs kötelezettség megszűnt, Magyarország ezt követően is folyamatosan közelítette a belső használatú nemzeti versenyjogát a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásoló ügyekre alkalmazandó uniós joghoz. Az antitröszt szabályok alapján például a GVH az uniós tagság 10 éve alatt 99 ügyet indított kettős jogalapon, vagyis az uniós versenyszabályok és a hazai versenytörvény párhuzamos alkalmazásával. Ezek az eljárások az antitröszt ügyek közel 40 százalékát tették ki.
A 99 ügyből eddig 87 zárult le, amelyek közel harmadában elmarasztalásról, vagy kötelezettség vállalás előírásáról döntött a GVH. Az ügyek lefedik a GVH tevékenységének valamennyi elemét, azokban kartellek, vertikális versenykorlátozó megállapodások, erőfölényes visszaélések egyaránt szerepeltek.
A magyar hivatal több alkalommal adott át információt az ECN-tagoknak, illetve a GVH is kapott fontos információt más versenyhatóságtól. Voltak példák az eljárási segítségnyújtás alkalmazására is, ezeket minden esetben a GVH kérte más tagállami versenyhatóságtól.
A fúziókontroll terén a GVH több alkalommal is aktívan részt vett a bizottsági eljárásban. Ez azokra az ügyekre korlátozódott, amelyek komolyabban érintették a magyar piacot, de nem érték el azt a küszöböt, amely indokolta volna, hogy a GVH magához kérje az EU Bizottság előtt indított ügyet.
A GVH aktívan részt vesz az ECN fórumain és a különböző munkacsoportok munkájában. Ezen túlmenően az egyik legfontosabb munkacsoportban, amely az együttműködés vázát alkotja és ezen belül a jogközelítés irányait dolgozza ki - a 2004. májusi indulás óta - társelnöki funkciót tölt be.
