"Ezen a napon érdemes emlékezni arra, mennyire fontos is volt ezeknek az országoknak a csatlakozása, nemcsak számukra, hanem az unió egészének szempontjából is, mert arra tett képessé minket, hogy kiterjesszük a stabilitást és biztonságot a kontinensen. Hozzájárult a bővítés annak idején a gazdaság fellendüléséhez is" - fogalmazott Barroso.
Hangoztatta, hogy a tagsággal segítették biztosítani a demokrácia, a szabadság és a törvényes rend uralmát sok millió ember számára, akik korábban a Vasfüggöny mögött éltek. "Az uniós csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő irányában" - tette hozzá a bizottsági elnök.
Barroso szerint reálisan szemlélve tíz év elmúltával az EU erősebb, gazdagabb és biztonságosabb lett mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális értelemben. A növekvő belső kereskedelem révén új munkahelyeket, magasabb gazdasági növekedést teremtettek. Növekedett az unió súlya a világszíntéren is.
"Ez a bővítés megmutatta, hogy egy egységesebb és nyitottabb unió a legjobb eszköze annak, hogy erősítsük nemzetközi helyzetünket, megvédjük közös érdekeinket, és ösztönözzük közös értékeink terjedését" - emelte ki az elnök.
Barroso és Stefan Füle bővítési biztos közleményt is kiadtak a témában, és ebben felsorolták, milyen konkrét előnyökkel jár a tíz évvel ezelőtti bővítés. Ezek között említették, hogy tavalyra az EU a világ összesített bruttó jövedelmének 23 százalékát adta, 13 ezer milliárd euróval. A közös energia-, közlekedési, bevándorlási, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági stratégia révén - amelyet a folytatódó bővítési folyamatnak köszönhetően az EU bizonyos mértékig határain kívül is érvényesíteni tud - javultak az emberek életkörülményei. A demokrácia és szabadságjogok kiterjesztésével - amely szintén érvényes a bővítési folyamatba bevont, de még nem csatlakozott országokra is - az unió biztonságosabb lett, csökkent a "határokon átnyúló" bűnözés. A régi és az új tagok közti kereskedelem háromszorosára, az új tagok egymás közti kereskedelme tíz év alatt ötszörösére emelkedett. 2008-ig Kelet- és Közép-Európa gazdasági növekedése átlagban elérte az évi 4 százalékot, és becslések szerint ebből 1,75 százalék az uniós csatlakozásnak köszönhető. Fél százalékpontot jelentett a bővítés az EU régebbi tagállamainak is. A bővítés óta duplájára emelkedett az unión kívülről érkező közvetlen befektetés is.