Orbán Viktor;Szabadság tér;emlékmű;

- Szabadság tér: beemelik a szobor elemeit

Megkezdték a Szabadság téren a '44-es német megszállási emlékmű elemeinek felhelyezését a talapzatra. Szerda délelőtt ebben a munkásokat már semmi nem akadályozta, miután kedden a rendőrség eltávolította a munkaterületről a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vevők tiltakozókat. Időközben a területet határolókerítést is megerősítették a kivitelező cég emberei: összehegesztették a kordonelemeket, így már elbontani sem lehet azokat erőszak, rongálás nélkül. A téren hatalmas daruskocsi áll, amely egyenként emelte be a már hétfőn a helyszínre szállított szoborelemeket. Egyelőre még csak az emlékmű "díszlete", a kőoszlopok kerültek a talpazatra, a bronz főalakok - Gábriel arkangyal és a birodalmi sas - még nem kerültek a helyükre. A téren demonstrálók már a terület közelébe sem mehetnek, mert rendőrsorfal nyújt védelmet a kivitelező cég embereinek.

Orbán: makulátlan a szobor

Eközben Orbán Viktor megvédte az épülő emlékművet. Keddi dátummal írt - aznap "tisztították meg a terepet a rendőrök a demonstrálóktól - levelében a miniszterelnök kifejtette: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". A négyoldalas levélben - melynek címzettje Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a kormány által támogatott Magyar Művészeti Akadémia tagja - Orbán hosszan érvel a szobor mellett. Az Origo.hu birtokába került dokumentum szerint Orbán úgy látja, az ügy "bonyolult történeti, erkölcsi, politikai szövevény", de a róla szóló vita nem haladja meg az olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját. Kifejti továbbá, hogy miért szerepel az emlékművön a német birodalmi sas és a Magyarországot szimbolizáló angyal. Utóbbiról azt írja: az ezzel kapcsolatos kritikákat egy olyan kor tünetének tartja, "amelyben a politikai, harci értelmezések vonzóbbak, mint szellemi-lelki természetűek".

Útban voltak - menniük kellett

A hetek óta háborítatlanul a helyszínen demonstrálók elleni hatósági fellépésre egyébként az adott alapot, hogy hétfőn a józsefvárosi jegyző birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek. Ez a határozat pedig feljogosított arra, hogy akár rendőri segédlettel is "birtokon belülre" kerüljön a cég, és folytathassa az építkezést. A rendőrök először felszólították a tiltakozókat, hagyják el a területet, különben kényszerintézkedést alkalmaznak. Volt, aki eleget tett a felszólításnak, mások maradtak. Utóbbiak közt volt Mécs Imre, ’56-os halálraítélt, volt országgyűlési képviselő, a Szabadság téri tüntetések állandó szereplője is, akit korábban már garázdaságért gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrök, mivel tiltakozó feliratot írt a kordont takaró fóliára. Mécs rögtönzött beszédet tartott az őket eltávolítani kívánó egyenruhásoknak demokráciáról, történelemről és jogról - hiába. Őt és másokat is, akik nem távoztak önként - így például a civil ellenállás egyik szervezőjeként feleségét, Magyar Fruzsinát is - a rendőrök egyszerűen kicipelték a kordonon kívülre.

Nagykövetségek tiltakozása várható?

A Szabadság téren demonstráló civilek ma este hat órától is megtartják szokásos tiltakozó rendezvényüket, csütörtökre, május elsejére azonban rendhagyó eseményt is szerveznek - tudta meg a Népszava. A szervezők megerősítették, hogy május elsején délután három órára sajtótájékoztatót hirdetnek, amelyre meghívták az Európai Unió valamennyi tagállamának, továbbá Izrael és az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét is, hogy "protokollmentesen beszélgessenek". Ismert, a tiltakozók azt akarják elérni, hogy a kormány halassza el a már majdnem kész emlékmű befejezését, és az ügyben kezdjen szakértői és társadalmi egyeztetést. Hogy mit hoz a jövő, arról Magyar Fruzsina annyit mondott: "voltunk, vagyunk, leszünk, a humánum nevében és eszközével tovább tiltakozunk a diktatúra ellen".

Távozik a Holokauszt Emlékközpont igazgatója

Távozik posztjáról a Holokauszt Emlékközpont igazgatója - adta hírül eközben a 168 Óra internetes kiadása. Szita Szabolcs mandátuma szombaton lejár, de a portálnak nyilatkozva éreztette: az utóbbi napok eseményei után aligha dönthetett volna másként. Ismert, néhány napja jelentette be a kormány általalapított Veritas Történetkutató Intézet, hogy együttműködési megállapodást kötött a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvánnyal. A megállapodást a közalapítvány nevében Haraszti György kuratóriumi elnök, a Veritas részéről pedig Szakály Sándor főigazgató írta alá. Az eset megdöbbenést keltett, hiszen Szakály volt az, aki "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást, ami társadalmi felháborodást váltott ki, ám ő mégsem mondott le. A megállapodásról Szita a 168 Órának azt mondta, azt a megkérdezése nélkül kötötték meg, miközben külföldön tartózkodott amit méltatlannak tart. Szerinte "ez az egész ügy rendkívül méltatlan és zavaros".





Pontosnak és makulátlannak tartja erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve a német megszállás áldozatainak emlékére a fővárosi Szabadság téren állítandó szobrot Orbán Viktor, aki szerint erkölcsi kötelesség emléket állítani az ártatlan áldozatoknak. A kormányfő hangsúlyozta, a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor az 1944. márciusi német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.