Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke április 22-én jelentette be az NVB-nél, hogy az EP-választásra (a listaállítás jogán) Csiha Juditot delegálja a testületbe.
Az NVB-ben múlt héten pénteken vita alakult ki a kérdés megítélésében. A vita alapja az volt, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választási eljárás néhány hétig "párhuzamosan fut" egymás mellett, és az egyes választásokon listát állító pártok, illetve pártszövetségek egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe. Az országgyűlési választásokra közös listát állító baloldali összefogás pártjai egy tagot delegálhattak a testületbe, de az EP-választáson a szövetség tagjai közül többen már külön indulnak, ezért nem volt egyértelmű annak megítélése, hogy az EP-választáson listát állító DK küldhet-e saját delegáltat az NVB-be.
Az NVB végül visszautasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP az országgyűlési választásra közösen állított jelöltet és ennek jogán közösen is bízták meg az NVB-be Litresits Andrást, aki azóta is tagja a testületnek. Az NVB jogértelmezése szerint a jelölőszervezetek a bizottságba kizárólag egy tagot bízhatnak meg, és a DK-nak már van egy delegáltja a testületben.
Az NVB határozata ellen a DK nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Hivatkoztak arra, hogy jogértelmezésük szerint ha az országgyűlési választásokon közös listát állító pártok az európai parlamenti választásokon külön listát állítanak, akkor delegálhatnak újabb tagot. Ennek - véleményük szerint - az az indoka, hogy a korábbi érdekazonosság megszűnt, sőt az Európa Parlament tagjainak választásán versenytársként indulnak, és az ezzel ellenétes jogértelmezés ellentétes az esélyegyenlőség választási eljárási követelményével.
A Kúria szerint azonban a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria úgy ítélte meg, hogy éppen az sértené az esélyegyenlőség elvét, ha a közös pártlistát állító szervezetek által delegált tag mellé - a megbízás megszűnését megelőzően - újabb tagokat delegálhatnának a korábbi közös jelölőszervezetek külön-külön is, mivel így ezen jelölőszervezetek válnának túlreprezentálttá.
A Kúria osztja a Nemzeti Választási Bizottság azon álláspontját, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében egy jelölőszervezetnek csak egy megbízott tagja lehet a Nemzeti Választási Bizottságban, annak ellenére is, ha egyébként több jogcímen is jogosult lenne tag delegálására.
A Kúria utalt arra is, hogy a jelölőszervezetek által "a választási bizottságba történő delegálás a képviseleten és nem a versenyen alapul", és "a jelölőszervezet (szervezetek) által megbízott tag a választási bizottság feladatainak közös ellátásában és nem a pártok választási versengésében vesz részt". A Kúria határozata ellen nincs mód további jogorvoslatra.
Az országgyűlési választáson listát állító pártok delegáltjainak mandátuma május 6-án, a parlament alakuló ülésével megszűnik.
