Bevonják a Városliget körüli kerületek diákjait a Liget Budapest projekt tervezésébe - jelentette be a Baán László miniszteri biztos egy tegnapi sajtótájékoztatón. A diákok 85 megújuló pad dizájnját alkothatják meg, illetve egy ezer négyzetméteres területet a saját képükre formálhatnak: a "mi placcunkat". Baán azt is bejelentette, hogy több civilszervezettel, így a Nagycsaládosok Országos Egyesületével is egyeztetést kezdeményez. Ők például futókört javasolnak, és a különböző korosztályok számára megfelelő játszótereket.
A tájékoztatón Várnai László, a Civil Zugló Egyesület vezetője és Garay Klára, a Városligeti Hírmondó blog szerzője épp az egyeztetéseket hiányolták, s elutasították a Városliget tervezett beépítését. Pénteken ugyanők, a Civil Női Kormány nevű szervezettel együtt mintegy száz fős demonstrációt tartottak, ahol hangot adtak véleményüknek, hogy a Városliget maradjon pihenőpark.
Baán szavaiból kiderült, hogy a kormány 1,9 milliárd forintot bocsátott a Városliget Zrt. és a Szépművészeti Múzeum rendelkezésére. Ebből 1,2 milliárd jut a projekt levezénylésére létrehozott cégnek, ebből újul meg például nyárra a zöldfelületek egy része. Csaknem 700 millió forint jut a Szépművészeti Múzeum 2. világháború óta zárva tartó, romos Román Csarnokának felújítására. Pontosabban a tervek elkészítésre és a projekt elindítására. A felújítás költségeit, aminek keretében a Szépművészeti Múzeum teljes műszaki rekonstrukciója is megtörténik, kérdésünkre 7 milliárd forintra becsülte Baán László. A munkálatok miatt jövő februárban mintegy két évre bezár a múzeum. Baán kérdésünkre elmondta, a Szépművészeti mintegy ötven fő művét a Nemzeti Galériában mutatják be addig.
Ötletbörze
Az bizonyos, hogy alaposan megváltozik az ország egyik legnagyobb, 100 hektáros közparkjának, a Városligetnek a képe négy év múlva. Épp az aktuális választásokra időzítve nyílik meg öt múzeum, de a projekt része számos más létesítmény is, illetve az egész Liget revitalizálása. A beruházás tervezett költsége jelenleg 150 milliárd forint, ám vélhetően ez még növekedni fog. Bár kezdetben úgy volt, hogy a költségeket az uniós támogatásból állja az ország, Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy az adófizetők pénzét is igénybe kell venni a beruházáshoz. Ez nem váratlan, hiszen nyilvánvaló, hogy Budapest nem tud lehívni ilyen nagyságú brüsszeli forrást e célra.
A Múzeumi Negyed ötlete Baán Lászlótól származik. Amikor 2011 februárjában a kivitelezés megkezdése előtt a kormány lefújta a Szépművészeti föld alatti bővítésének tervét, mert kellett a pénz a Várkertbazárra, halvány ígéretként bekerült az erről rendelkező kormányhatározatba, hogy a kabinet elkötelezett a múzeum fejlesztésében, de azt a föld felszínén képzeli el. 2011. február 15-én Szőcs Géza kulturális államtitkár és Baán jelentették be, hogy a budai várnegyedtől a Hősök teréig húzódó kulturális tengely jöhet létre, az Andrássy Negyed. Ez később feledésbe merült, s egy, a Városligetben megvalósuló Múzeumi Negyed terve bontakozott ki, ami később Liget Budapest nevet nyert. 2011. október elsején Baánt az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezték ki, ma miniszteri biztosként látja el a feladatot.
A Múzeumi Negyed ötlete nem elválasztható a szervezetileg a Szépművészeti Múzeumhoz került Magyar Nemzeti Galéria elköltöztetésének ügyétől. Pontosabban a kormány budai Várral kapcsolatos terveitől. A szimbolikus helyszíneket felettébb kedvelő kabinet - mint Orbán Viktor a Várkertbazárt megnyitó beszédében világossá tette - a következő lépésben a Várpalotát állítja helyre eredeti formájában. Így a Nemzeti Galériának, s más közintézményeknek menniük kell. Hogy nem csupán múzeum lesz itt, hanem részben kormányzati funkciót is kap a Vár, az egyelőre csak sejthető.
2012. júliusában arról döntött a kormány, hogy öt múzeumépületben hat intézményt helyez el az Ötvenhatosok terén: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az Új Nemzeti Galériát és a mellé költöző Ludwig Múzeumot. Ekkor 50-60 milliárdosra becsülték a beruházást. A kormányhatározat csak később, jócskán kibővítve látott napvilágot. A múzeumépületek mellett azt is tartalmazta, hogy a közeli Szabolcs utcában raktár- és restauráló központ épül, és kiemelt beruházássá tette a projektet. Baán a Népszavának elmondta, a raktárközpontnak 2017-re el kell készülnie, melyhez részben felhasználják a korábbi kórházi épületeket. 2013 július 2-án látott napvilágot az a rendelet, mely még tovább bővítette a projektet, s a Városliget komplex fejlesztését is hozzácsapta. E szerint megújul többek között az Állatkert, új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, a Petőfi Csarnok átépítésével új Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont jön létre, Zöld Liget néven ökologikus látogatóközpont készül, lesz gasztronómia falu, mélygarázs, de bővül a Közlekedési Múzeum is. Legutóbb arról szóltak a hírek, hogy a Közlekedési Múzeumot is eredeti formájában építik újjá.
Fekete György a zsűriben
Kezdetben úgy tűnt, hogy a Dózsa György út mentén, az egykori Felvonulási téren egy sorban helyezik el a múzeumokat. Ezt a városépítészek szerencsétlen megoldásnak találták. Ezért elhelyezési tervpályázatot írtak ki. A projekt honlapján lévő terv szerint az Új Nemzeti Galéria a Közlekedési Múzeum mellé kerülne, a Néprajzi Múzeum az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út ma meglehetősen elhanyagolt sarkán lenne, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum az Ötvenhatosok terén, az Ötvenhatos emlékművet körülfogva épülne fel, egyedül a Magyar Zene Háza kapna helyet a parkon belül, a Városligeti tó szomszédságában. Sokan aggódnak a jobboldal által folyamatosan támadott emlékműért, ám Baán László mindig azt nyilatkozta, értékes alkotásnak tartja a művet és eltávolítása nem vetődött fel. Lapunk írta meg elsőként, hogy a Fotográfiai Múzeum felépítést az OTP Bank saját forrásaiból állná, de a terv körül azóta nagy a hallgatás.
2014 márciusában kiírták a 870.000 euró összdíjazású nemzetközi, kétfordulós tervpályázatot. A zsűriben számos hazai és nemzetközi tekintély mellett Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is részt vesz. A pályaművek beérkezésének határideje május 27., a második forduló várható kezdete augusztusban lesz, a zsűri pedig a tervek szerint decemberben hirdet végeredményt. 2015-ben a részletes tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik, az építkezések 2016-ban indulhatnak el, az épületeket 2018-ban adhatják át. A hatástanulmányok ez év végéig készülnek el, Baán kérdésünkre azt mondtam, ezek várhatóan nyilvánosak lesznek.
De minek?
Milyen érvek szólnak az új múzeumok építése mellett? Az Építészeti Múzeumnak alapítása óta nincs kiállító helye, mára gyakorlatilag múzeumi stábja sincs. A Fotográfia Múzeum méltatlan körülmények között működik Kecskeméten. A magyar fotográfia valóban nemzetközi rangú, számos hazai mester munkái nélkül nem is rajzolható meg az egyetemes fotóművészet története. Ugyanakkor, ha nem grandiózus zöldmezős beruházást, hanem egy szerényebb megoldást választ a kormány, néhány milliárdból elhelyezhető lenne a két intézmény. A Néprajzi Múzeum költözése az alkalmatlan épületből a rendszerváltás óta rendre felmerül, most a Kúria elhatározott visszaköltöztetése miatt vált szükségessé.
A Magyar Zene Háza új innováció, interaktív oktatóközpontként is működik majd, számos hasonló, közkedvelt intézmény van világszerte. A magyar zenetörténetet bemutató szerény múzeum létezik az MTA Zenetudományi Intézetében, ahogy van Bartók, Kodály és Liszt emlékmúzeum is, igaz, egy átfogó igényű múzeum elférne a palettán. A Nemzeti Galéria várbeli épülete elhasznált, de belátható összegből korszerűsíthető volna, ahogy az A épület tereinek egy részét sikerült elegáns múzeumi belsővé varázsolni. A Ludwig Múzeum pedig a Művészetek Palotája vadonatúj, korszerű épületében működik. Csak azért feladni egy alig több, mint ötéves múzeumot, hogy a Ludwig nemzetközi anyaga adjon kontextust a Nemzeti Galéria modern anyagának - mégha az alapítók szándéka ez is volt több, mint húsz évvel ezelőtt - , értelmetlen luxusnak tűnik. A magyar muzeológiában tehát a fejlesztésektől nem várhatók forradalmi változások, ugyanakkor az, hogy a gyűjtemények új, kifejezetten számukra emelt épületeket kapnak, hatalmas lépés.
Az Új Nemzeti Galéria területe 40 ezer négyzetméter lesz, amiből 18 ezer a kiállítótér, a Néprajzi 21 ezres alapterülettel, és 10 ezer négyzetméteres kiállító térrel számol. De a kicsik is nagyok lesznek: az Építészeti Múzeum és a Zene Háza számára csaknem 7 ezer négyzetméteres épület készül, előbbi 2,7 ezer, utóbbi 2,6 ezer négyzetméteres kiállító térrel rendelkezik majd, a Fotográfia Múzeumnál 6,2 ezer és 2,3, ezer az arány.
Számos vélemény szerint a múzeumokat műemlék, vagy ipari épületek felhasználásával kellene felépíteni. Mások szerint urbanisztikailag sokkal kedvezőbb volna, ha a Múzeum Negyed Budapest rozsdazónájában épülne fel, és az állami beruházás hozzájárulni a terület fejlesztéséhez. A legtöbben a Városligetet féltik a beruházástól. Érveik szerint a Ligetnek továbbra is pihenést kellene szolgálni, felesleges és káros évi egymillió turistát rászabadítani. Baán azzal érvel, hogy a kormányhatározat kimondja, a zöld felület biológiai aktivitásának nőni kell. A lebetonozott felületek csökkentésével, a régi Hungexpo és egyéb épületek, így a Petőfi Csarnok bontásával hatalmas területek szabadulnak fel. Hogy a támadások élét elvegye, arra is hajlandó, hogy a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpontot ne a PeCsa helyén építsék fel; most a Király-domb alá rejtve, a föld alá tervezik, amivel jelentős négyzetmétereket nyernek.
Úgy csökken, hogy nő
A Városliget jelenlegi beépítettsége több, mint 5 százalékos, az engedélyezett 2-höz képest. Ez az érték csak a szigorúan vett park területére vonatkozik, nem tartozik bele az Állatkert, a Vidámpark , a Cirkusz, a Széchenyi Fürdő, a Közlekedési Múzeum és a Műjégpálya. A lebetonozott egykori Felvonulási tér ráadásul zöld területként van nyilvántartva, így a valóságos beépítettség még ennél is magasabb. A Városliget túlépítettsége vitathatatlannak tűnik, bár Budapest 2005-ös településszerkezeti terve is felvetette, hogy a parkok kétszázalékos beépíthetőségét akár 5 százalékig is fel lehetne vinni. A készülő rendezési terv 10 százalék alatti beépítettséggel számol. Arra nincsenek mérések, hányan látogatják a Ligetet, tájépítészek szerint megfelelő karbantartással nagyobb igénybevételnek is meg tud felelni.
A miniszteri biztos szerint a Liget Budapest projekt lehet a főváros egyik kiemelkedő új turisztikai brand-je. Budapest ma közel sem használja ki azt a turisztikai potenciált, melyet magában rejt - érvel Baán, aki szerint a Liget olyan komplex kulturális-szabadidős élménypark lesz, melyhez hasonló nincs Európában. Elsősorban a néhány napos városlátogatásra érkező családokat céloznák meg, a szülők számára a múzeumok, a Széchenyi fürdő, a gyerekeknek tudományos-technikai kalandpark, állatkert, cirkusz, és a közlekedési múzeum jelentene kikapcsolódást. Szerinte évi 1-1,5 millió többletturistát is vonzana pusztán a megújult Liget. S bár nemzetközi viszonylatban is jelentős a Szépművészeti régi képtára, mégis ennek kedvéért kevesen ülnek repülőre, a többi múzeum kincseiről pedig a magyar lakosságnak is kevés fogalma van. Nem beszélve arról, hogy még a legelvetemültebb múzeumlátogatók sem falnak fel három-négy múzeumot egy nap, vagy egy utazás során.
Baán szerint valóban nem vonzana jelentős turista-többletet az új negyed, ezért utasítja el a városban szétszórt elhelyezést is, s meggyőződése, hogy csak az együttes elhelyezésre építhető egy nemzetközileg értelmezhető márkanév.
