biogazdaság;földbérlet-pályázat;Kishantos;

Perek sorozata vár még az ökogazdaságra FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

- Kishantos most nyert

A foci nyelvén 2:1 a kishantosi ökogazdaság javára. A Székesfehérvári Járásbíróság három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi pert is tárgyalt pénteken, ezekből kettőben elutasította az állami földbérlet-pályázat nyerteseinek keresetét, a harmadik ügyben halasztást rendelt el. 

Egyelőre sem a kishantosiak, sem az állami földbérlet-pályázat nyertesei nincsenek birtokon belül. Így döntött első fokon tegnap a Székesfehérvári Járásbíróság. A további peres ügyekben az első tárgyalások május 28-án kezdődnek. A földbérlet-pályázat nyertesei összesen 8 keresetet nyújtottak be a biogazdaság ellen. A kishantosaik birtokvédelmi eljárásban benyújtott keresete ügyében még ki sem jelölték a tárgyalás időpontját.

A tegnapi per tárgya kizárólag a 2013. november 4-i birtokháborítás volt. A bíróság elutasította az új bérlők két keresetét, mert jogi álláspontjuk szerint a becsatolt okiratok igazolták: az új haszonbérlőknek tudomásuk volt arról, hogy a korábbi haszonbérlő nonprofit kft. nem adta vissza a perbeli földterületeket az államnak. A bizonyítási eljárás során az is beigazolódott, hogy a kft. semmi olyan konkrét akadályozó cselekményt nem tanúsított, amely birtokháborításnak lenne minősíthető. Ennek hiányában pedig a 2013. novemberi birtokvédelmi igény sem lehet alapos – közölte a bíróság.

Ezzel azonban - egyelőre nem jogerősen - az is egyértelművé vált, hogy idén április 12-én szombaton a pályázat nyertesei törvénytelenül szántották be a biogazdaság által elvetett növényi kultúrákat. Becslések szerint ezzel 130-140 millió forintos kárt okoztak a kishantosi nonprofit kft.-nek. A Népszava kérdésére válaszoló jogász szerint ez a károkozás bűncselekmény, vagyis a károsult büntető feljelentést tehet.

A harmadik kereset esetében a felperes "reménybeli" új bérlő tanúja nem jelent meg, ezért a bíróság július 14-re halasztotta a következő tárgyalást. Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földekért felelős államtitkára az ítélet után sietett a távirati irodával közölni, hogy szerinte a kishantosi birtokperek első fokú ítélete kedvező, mert a bíróság nem állapította meg, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. jogosult lenne az általa korábban bérelt terület használatára, illetve birtokban lenne. Azt azonban még ő is kénytelen volt elismerni, hogy az új bérlőkre vonatkozóan sem állapította ezt meg, vagyis ők sincsenek birtokon belül.

Bitay olvasatában a bíróság értékelése szerint a jogvita az állam és a kft. között van, nem az új bérlők és a régi között. Ám egy fordulattal úgy fogalmazott, az ökogazdaság haszonbérleti szerződése tavaly októberben lejárt, így az állam nincs jogviszonyban a társasággal, de az írásos ítélet megérkezése után jogi szakértők vizsgálják majd a kérdést - tette hozzá.
Bitay szóvá tette, több mint fél éve használja a kft. szerződés nélkül az állami területet, nem fizetnek bérleti díjat, és nem engedték, hogy az új bérlők birtokba vegyék a földet.

Ács Sándorné többször is elmondta, a területet, ha akarták volna sem adhatták volna át a pályázat nyerteseinek a területet, mert a jogszabály alapján ezt csak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) történt elszámolás után tehetnék meg. Ezt többször is szorgalmazták a szervezetnél, de a mai napig nem történt meg. Ennek ellenére az NFA képviselője tavaly november 4-én egyoldalúan átadta a 452 hektárt a pályázat nyerteseinek, amit a kishantosiak törvénytelennek tartanak. A biogazdaságnak 15 éve az úgynevezett mezőleltár után 15 millió forintot kellett fizetnie, mielőtt használatba vehették volna a területet.

Tudatosan nem unortodox gazdaságpolitikáról beszél és ír Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdász professzora, volt jegybank elnök legújabb, a Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve az Akadémiai Kiadó gondozásában, "Nem szokványos gazdaságpolitikák" címmel megjelent könyvében.