Meglehetősen rasszista hangvételű, cigányellenesnek is értelmezhető mondatokkal utasította el a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Egyesület (SZJE) feloszlatását célzó ügyészségi indítványt a Gyulai Törvényszék, amely a romákat "egy bizonyos munkakerülő életformaként", a többségi társadalom értékeit "semmibe vevő" csoportként jellemzi.
A Magyar Gárda utódának is tartott, az utóbbi években több településen masírozó, 2011 tavaszán Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon is hetekig állomásozó SZJE feloszlatását még március végén utasította el Mucsi Erika bíró tanácsa, ám az ítéletet csak nemrég foglalták írásba, ezt hozta most nyilvánosságra a Roma Sajtóközpont.
Márciusban lényegében csak annyit lehetett tudni, hogy a Békés Megyei Ügyészség indítványát azért kellett elutasítani, mert a bíróság szerint nem sikerült bizonyítani az egyesület jogsértő tevékenységét, de már az is meglepő pontja volt a szóbeli indoklásnak, hogy a jelzett településeken "nem történt rendbontás". A húszoldalas indoklásban azonban szó szerint áll: "A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői".
Azt, hogy erre kitért a bíróság, semmi nem indokolja, különösen, hogy az ügyészség feloszlatási indítványa arról szólt, hogy járőrözése során az SZJE "faji alapú megkülönböztetést tett emberek között", tevékenysége egyértelműen a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, valamint sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát.
Ezek után azonban maga a bíróság írja le, hogy van cigánybűnözés. "Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, (...) az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására" - áll Mucsi Erika ítéletében, amely még azt is jogszerűnek nevezi, hogy a szélsőséges szervezet alakzatban vonul, a menetelést alapvetően a gyülekezési jog garantálja.
Mindez jogvédő szervezetek együttes tiltakozását vívta ki: az ítélet érdemével sem egyetértő Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szerint nem hogy nem cigányozhat bíró, aki a magyar állam képviselője, de az ítélet különösen nem a saját véleményének kifejtésére való. Mert a szövegből - mint közölték - "egyértelműen következik az, hogy alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket". Ugyancsak tiltakozott az MSZP Roma Tagozata, amely felháborítónak, veszélyesnek minősítette az elsőfokú ítéletet, mely még "magánvéleményként is" megkérdőjelezhető. Kérték a magyar bírói testületet, határolódjon el Mucsi Erika bírónő állásfoglalásától.
Lapunk a Gyulai Törvényszék álláspontját is kikérte az ügyben, közölték: az ítélet megalapozottságát a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla vizsgálhatja, és hogy az eljáró bíróval szemben hoznak-e bármilyen intézkedést, arról szintén a joigerős ítélet után döntenek.
A per többek között arról is szólt, hogy az egyesület a Jobbik rendezvényeit is biztosította, és az egyesület vezetője, László Attila négy éve még a Jobbik képviselőjelöltje, a párt bonyhádi alapszervezetetének alelnöke volt. A bíróság viszont úgy találta: a párt és a szervezet közötti kapcsolat nem bizonyított.
