Közleményük szerint mindhárom per tárgya kizárólag a 2013. novemberi birtokháborítás volt. A bíróság elutasította a kereseteket, mert jogi álláspontjuk szerint a becsatolt okiratok igazolták: az új haszonbérlőknek tudomásuk volt arról, hogy a korábbi haszonbérlő nonprofit kft. nem adta vissza a perbeli földterületeket az államnak.
Közölték, hogy a bizonyítási eljárás során az is igazolást nyert, hogy a kft. semmi olyan konkrét akadályozó cselekményt nem tanúsított, amely birtokháborításnak lenne minősíthető. Ennek hiányában pedig a 2013. novemberi birtokvédelmi igény sem lehet alapos – tették hozzá.
Jelezték, hogy az ítélet egyik ügyben sem jogerős, írásbeli kézbesítésüket követően nyílik módja a peres feleknek esetleges fellebbezéseik előterjesztésére.
A pénteken tárgyalt harmadik ügyben a megidézett tanú távolmaradása miatt nem fejezték be a bizonyítási eljárást, a tárgyalást július 14-re halasztották.
Megjegyezték, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság előtt folyamatban lévő további peres ügyekben az első tárgyalás időpontja május 28. és május 29. lesz.
A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya a hivatalos honlapján szerdán közzétett közleményében jelezte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője – mint kijelölt hatóság – által meghozott határozatokkal szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A kishantosi biogazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázaton a Kft. is elindult, de nem nyert.
November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA ennek ellenére átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.
Ács Sándorné, a Kft. egyik ügyvezetője akkor azt mondta, hogy 1998-ban úgy vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is, ezért sem adhatták birtokba a földeket. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét.
Április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket. A Kft. illetékesei feljelentést tettek a rendőrségen.