Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy országa végre fogja hajtani az április 17-i genfi megállapodásokat. Oroszországot ugyanakkor egy egész Európát fenyegető ukrajnai agresszió előkészületeivel vádolta.
"A világ még nem felejtette el a második világháborút, Oroszország viszont már a harmadikat akarja elindítani. Minden felelősség az Oroszországi Föderáció vezetését terheli az Ukrajna területén folyó erőszakért, a nemzetközi biztonság veszélyeztetéséért. Ez az az ország, amely megsérti az ENSZ alapokmányát, a kétoldalú kötelezettségvállalásainkat, és amely úgy viselkedik, mint egy állig felfegyverzett gengszter" - fogalmazott a miniszterelnök.
"Ukrajna kormánya a továbbiakban is a genfi megállapodások végrehajtása mellett száll síkra. Végrehajtjuk az alkotmány reformját, és azzal fordulunk Oroszországhoz, hogy teljesítse azt, amit ő megígért..." - mondta Jacenyuk kormánya pénteki ülését megnyitva.
A kormányfő úgy vélte, kudarcot fog vallani Moszkvának az a terve, hogy katonai és politikai értelemben is megkaparintsa Ukrajnát.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kísérlete - mint fogalmazott - egész Európát háborús konfliktusba sodorhatja.
Szavai szerint nemzetközi bűncselekményt követ el Moszkva azzal, hogy "terroristákat" támogat Ukrajna területén. Felszólította a világközösséget, hogy egyesüljön az orosz agresszióval szemben,és kényszerítse rá Oroszországot kötelezettségvállalásai teljesítésére.
Jacenyuk úgy véli, hogy Moszkva célja a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás meghiúsítása, a kormány megbuktatása, majd az ország elfoglalása. Leszögezte, hogy Oroszországnak ezek közül egyik tervét sem engedi Kijev megvalósítani. "Minden eszközzel és módszerrel, amivel csak rendelkezünk, beleértve politikait, diplomáciai és katonait, azon leszünk, hogy megvédjük országunkat" - szögezte le a kormányfő.
Közben folytatódik és a tervek szerint halad a terrorellenes művelet Ukrajna keleti részén - jelentette ki Mihajlo Koval ukrán ügyvivő védelmi miniszter pénteken Kijevben újságíróknak.
Szerhij Pasinszkij, az elnöki hivatal ideiglenes vezetője is sajtótájékoztatót tartott. Bejelentette, hogy második szakaszába lépett a terrorellenes művelet. Szavai szerint az a döntés született, hogy a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszk városát bekerítik a biztonsági erők, ezáltal a szeparatisták nem jutnak kívülről erősítéshez. Szavai szerint a városban tartózkodó "terroristákat megsemmisítik" úgy, hogy a békés lakosoknak ne essen bántódása.
Oroszbarát aktivisták töltik a homokzsákokat a kelet-ukrajnai Szlovjanszk határában. Fotó:Brendan Hoffman/Getty Images.
Robbanások Odessza közelében
Két robbanást is történt délelőtt Kelet-Ukrajnában. A dél-ukrajnai Odessza közelében az ukrán hadsereg őrhelyén gránát csapódott be. A helyszínen tartózkodó hét személy - köztük egy rendőr egy jogvédő és két aktivista - megsérült, őket kórházba szállították. Helyszíni beszámolók szerint a gránát oda csapódott be, ahol az elemlámpa fénye világított. Kijev vizsgálatot indított az ügyben, a helyszínre tűzszerészek érkeztek.
A kramatorszki katonai repülőtérnél egy Mi-8-as típusú helikopter robbant fel. Sűrű füst gomolygott, melyet messziről látni lehetett. A légi támaszpont parancsnoka megsérült, halálos áldozatokról nincs hír. Dmitrij Timcsuk, ukrán biztonsági szakértő az Unian ukrán hírügynökség azt állította, mesterlövészek lőtték ki a helikopter üzemanyag-tankját, ez okozta a robbanást. Kramatorszk városában a főbb objektumot már visszafoglalták az ukrán terrorellenes erők az oroszbarát fegyveresektől.
Füst gomolyog Kramatorszk katonai repülőtere felett. Fotó: Euromaidan sajtószolgálat
Rakétavetők és harckocsik sorakoznak a határon
Hadgyakorlat ürügyén komoly erőket csoportosított Oroszország Ukrajna határához, mintegy kétszáz harckocsit, tüzérséget és gyalogságot - mondta el Jurij Szerhejev ukrán ENSZ-nagykövet egy pénteki interjúban.
"Oroszország középső és északi részében lévő katonai körzetekhez tartozó nagy számú tüzérségi, harckocsizó és gyalogsági egységek összevonását észleltük a délkeleti határnál" - idézte az ukrán média az ENSZ-nagykövetnek az Amerika Hangja rádiónak adott nyilatkozatát.
A tisztségviselő szavai szerint Moszkva az ukrán határnál Grad rakéta-sorozatvetőket is telepített. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez egy rendkívül veszélyes fegyver, amelyet Oroszország korábban Csecsenföldön vetett be.
Szerhejev kijelentette, hogy Moszkva törvényes látszatát akarja kelteni egy esetleges Ukrajna elleni katonai agressziónak, mint ahogy azt tette Abháziában és a Krímben, ahol egy kis létszámú, a hatalmat magához ragadó szakadár csoportot támogatott.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter előző nap jelentette be, hogy Oroszország hadgyakorlatot kezdett a Délkelet-Ukrajnával határos orosz régiókban, válaszul az ottani helyzet kiéleződésére. A miniszter közölte, hogy aggodalomra ad okot a délkelet-ukrajnai erőszak, és Oroszország "kénytelen reagálni" ezekre az eseményekre.
A csehek a legrosszabb forgatókönyvvel is számolnak
Amennyiben az orosz hadsereg átlépné Ukrajna határait, Csehország megerősíti saját határait és az ország stratégiai fontosságú objektumainak védelmét - közölte Petr Pavel altábornagy, a cseh hadsereg vezérkari főnöke.
"A válság már bennünket is érint. Ha az orosz hadsereg átlépné az ukrán határokat, Csehország számára komoly problémák keletkeznének" - mondta a vezérkari főnök a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilapban pénteken megjelent beszélgetésben.
Megjegyezte: az orosz-ukrán katonai összecsapás menekültáradatot indíthatna el, amelyre az állam a határok átjárhatóságának csökkentésével reagálhatna. Szerint számolni kell a Csehországban élő több mint százezres ukrán közösségen belüli feszültségek növekedésével is.
A szakértő szerint nem lesz világháború
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a hidegháború már tény, és akárcsak a legsötétebb időkben ezúttal is a helyettesek vívják. Állítja: az orosz-amerikai közvetlen szembenállás és katonai konfliktus ugyanis lehetetlen, mert két atomhatalom nem tud háborút vívni, ezért a helyettesekre hárul a feladat. Ők pedig ezúttal Ukrajna és az oroszpárti erők.
Nógrádi hangsúlyozta azonban, hogy ebben a helyettes háborúban mindkét fél rendkívül komoly külső segítséget kap. Az Ukrajna számára érkező támogatás leglátványosabb eleme az, hogy az elmúlt napokban a NATO-t gyakorlatilag áttelepítették keletre, az Európában lévő 67 ezer amerikai katona egy részét keletre viszik.
Csak szerdán háromszor 500 amerikai katonát átdobtak a balti államokba, 500-at pedig Lengyelországba. Az amerikaiak a különleges felderítő gépekből, az AVACS -ból telepítettek Romániába és Lengyelországba, papíron azért, hogy Ukrajnát figyeljék, valóságban az orosz-ukrán határt és az orosz csapatmozgások ellenőrzésére.
Ukrán kormánycsapatok erősítik a helyi védelmi erőket Donyeckben. Fotó: Scott Olson/Getty Images
A biztonságpolitikai szakértő szavaiból kitűnik, hogy mindkét oldalon kemény mögöttes érdekek fedezhetők fel. Az Egyesült Államok stratégiája az, hogy Oroszországot minden áron vissza kell szorítani keletre.
Az orosz stratégia nyilván ennek ellentéte- bármi áron megszerezni a befolyást Ukrajna fölött, a jelenlegi ukrán vezetést szétzilálni, és bármi áron destabilizálni Ukrajnát mindaddig, míg Oroszországgal szemben ellenséges. Ugyanis az orosz cél, az eurázsiai unió Ukrajna nélkül értelmetlen és megvalósíthatatlan.
Nógrádi mégsem hiszi, hogy a hidegháború világháborúvá nőheti ki magát, mert ez senkinek nem áll érdekében pillanatnyilag. Véleménye szerint a kelet-ukrajnai területek megszállása és leválasztás nem segítik az orosz stratégiai célokat, ezért nem valószínű, hogy az orosz hadsereg bevonul Ukrajnába, ám ha túl sok orosz hal meg, ha folytatódik az ukrán hadsereg fellépése, akkor Putyinra rendkívül komoly belső nyomás nehezedik.
Vizsgálatot indít a Nemzetközi Büntetőbíróság
Előzetes vizsgálatot indít a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a tavaly novembertől idén februárig - vagyis a kijevi tiltakozások kezdete és Viktor Janukovics elnök elmozdítása közötti időben - Ukrajnában történtek feltárására - tudatta közleményben pénteken a törvényszék.
A közlemény szerint a bíróság főügyésze, a gambiai Fatou Bensouda előzetes vizsgálatot indított a helyzet értékelésére, és azt is megvizsgálja, hogy a bíróság működését szabályozó római statútum értelmében fennállnak-e a hivatalos nyomozás megindításához szükséges körülmények. Az ügyész azt is felméri, mely kérdésekben van jogköre vizsgálódni.
A 2002-ben létrejött Nemzetközi Büntetőbíróság népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnök ügyében járhat el. A statútumhoz Ukrajna is csatlakozott ugyan, de még nem ratifikálta azt, ezért nemzetközi jogi értelemben egyelőre nem tekinthető a szerződés részes államának. A statútum viszont ilyen országok számára is lehetővé teszi, hogy ők maguk kérjék, hogy a bíróság járjon el egy őket érintő ügyben.
A kijevi hatóságok a közlemény szerint két héttel ezelőtt fordultak beadvánnyal a bírósághoz, amelyben kinyilvánították, hogy a 2013. november 21. és 2014. február 22. között az ország területén elkövetett állítólagos bűncselekmények esetében elismerik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát. Az ICC honlapján olvasható nyilatkozat szerint az ukrán parlament Janukovics elmozdítását követő egyik döntése ad jogalapot a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy azonosítsa a kérdéses időszakban elkövetett bűncselekmények elkövetőit és tettestársaikat, vádat emeljen, és ítélkezzen felettük.