A kormánypárti politikusok sajtótájékoztatóján, csütörtökön Miskolcon Csöbör Katalin azt mondta: természetesen egyetért azzal, hogy a kormány törvénymódosítással kezdeményezi a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását.
Ugyanakkor jelezte: ő is törvénymódosítást kezdeményez, hogy a jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak elsősorban lakótelepi lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket", a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik. Tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik" - fűzte hozzá.
Kriza Ákos emlékeztetett: megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy Miskolc lakótelepeit megszabadítják azon "antiszociális elemektől", akik még a korábbi, szocialista városvezetés idején költöztek a lakótelepekre, és "mérhetetlen károkat okoztak". Mint mondta, ezen emberek "kitelepítését" megkezdték, több mint ötven család hagyta el a hatósági ellenőrzések után lakásait; "ez a folyamat" május elsejétől felgyorsul, a tervek szerint az őszi hónapokig a fészekrakók 90 százalékát "el fogjuk távolítani a lakótelepekről", és az egész Fészekrakó-program végére pontot tesznek.
Csöbör Katalin mindehhez hozzátéve azt mondta: a miskolci önkormányzat már eddig is megtette a megfelelő jogi lépéseket, és a cél továbbra is az, hogy a jogtalan lakáshasználókat kiköltöztessék. Közölte azt is: egyeztetett Balog Zoltánnal, és az emberi erőforrások minisztere támogatja a kezdeményezést; nem fogja senki megakadályozni, hogy "a társadalmi együttélésre képtelen elemek" továbbra is tönkre tegyék a lakótelepeken élők életét.
A Fészekrakó programhoz köthető ingatlanos csalásban 278 embert vádolt meg 2012-ben az ügyészség- írta korábban a hvg.hu. A Miskolc avasi lakótelepére 2005-től, főleg vidékről sokgyermekes családok költöztek be a Fészekrakó program keretében, amely használt ingatlanok vásárlása esetén jelentős állami támogatást biztosított számukra; ezt a lehetőséget használta ki egy ügyvédi iroda köré szerveződött csoport.
Az ügyben az ügyvédi iroda mellett érintett az OTP egy tisztviselője, az értékbecslő, s az is, aki fiktív munkahelyi igazolásokat adott ki ahhoz, hogy az érintettek hozzájuthassanak a lakáshoz. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érte. Az ügyészség gazdálkodó szervezet önálló, intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.