Recep Tayyip Erdogan kormányfő az örmény genocídium emléknapjára, április 24-re időzítve tette közzé nyilatkozatát, amelyben „együttérzéséről” biztosította annak a több százezer, 1915-ben kivégzett és a deportálások során elpusztított örménynek leszármazottját, akik az Oszmán Birodalomnak estek áldozatul.
A közleményt kilenc nyelven, köztük örményül is nyilvánosságra hozták.
Bár Törökország hivatalosan a mai napig nem ismeri el az örmény népirtás tényét, maga a dokumentum is "első világháborús áldozatokat" említ, mégis történelmi jelentőségű nyilatkozatról van szó. Erdogan nem csupán annyit tesz, hogy részvétét nyilvánítja az utódoknak, és kívánja, hogy azok az örmények, akik „a 20. század elejének zavaros körülményei között életüket vesztették, nyugodjanak békében”, hanem azt is hozzáteszi, hogy „emberi kötelesség tudomásul venni az örmények akaratát, hogy megemlékezzenek szenvedéseikről.”
A kormányfő emlékeztet arra, hogy Ankara közös történelmi bizottság létrehozását javasolta az "1915-ös események" tudományos kutatására, ugyanakkor "elfogadhatatlannak" tekinti, hogy a nevezett eseményeket "Törökországgal szembeni ellenségeskedésre, politikai viszály szítására használják fel."
Erdogan nyilatkozata máris vitákat váltott ki. A részvétnyilvánítás nem járt ugyanis együtt bocsánatkéréssel, és nem szól az Oszmán Birodalomnak a tömegmészárlásokban való felelősségéről sem - vélekednek azok a török értelmiségiek, akik a népirtás elismeréséért harcolnak.
"Kilencvenkilenc évvel az események után a nyilatkozat előrelépés, de nem elegendő. Naivitás lenne azt hinni, hogy a genocidium elismerése már holnap megtörténik" - vélekedett a Le Figarónak nyilatkozva Cengiz Aktar politológus, arra célozva, hogy a miniszterelnöki nyilatkozat "az Oszmán Birodalom több millió állampolgárának, törököknek, kurdoknak, araboknak és örményeknek a közös fájdalmáról" beszél.
Kari Gürsel újságíró, a Milliyet című török lap külpolitikai rovatvezetője még keményebben fogalmazott. Szerinte az ankarai kormány ezzel a nyilatkozattal el akarja terelni a figyelmet a mai napon induló nemzetközi mozgósításról, amellyel Örményország és a világban élő örmény diaszpóra el akarja érni, hogy egy év múlva, a tragédia 100. évfordulójára történjen meg Törökország bocsánatkérése.
Gürsel figyelmeztetett: Erdogan kormánya a tavaszi nagy tüntetések és a miniszterelnök elleni korrupciós vádak miatt egyedül maradt a világban. Éppen ezért Törökországnak is érdeke, hogy őszintén megkövesse Örményországot és a két állam normalizálja kapcsolatait.
"Mindenki szenvedésének elismerése nem jelent egyet azzal, hogy elismerik egyes népcsoportok szenvedéseit" - nyilatkozta a Le Monde-nak Giro Manojan, az Örmény Forradalmi Szövetség főtitkára, amelynek számos támogatója van a diaszpórában is.
A párizsi lap felhívja a figyelmet arra, hogy a török kormány vélhetően igyekszik majd elterelni a figyelmet az örmény ügyről azzal, hogy 2015. április 25-én nagyszabású megemlékezést terveznek számos külföldi delegáció jelenlétében a Dardanelláknál vívott csata kezdetének 100. évfordulóján.
Csütörtökön este 19 óra 15 perctől emlékeznek az örmény népirtástól az isztambuli Taksim téren.