Nem tudtak megállapodni tegnap az április 6-i választáson a parlamentbe került pártok az Országgyűlés bizottságainak kialakításáról. A pártok egyeztetésén a fő nézeteltérést a kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP okozta azzal, hogy a kormányzati szerkezethez igazítanák a bizottsági szerkezetet. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a kisebb létszámú parlamentben indokolatlannak tartják 20 vagy annál több testület létrehozását, legfeljebb 15-öt tudnak elfogadni. Csakhogy ennek következtében megszűnne az önálló energetikai, oktatási és foglalkoztási bizottság. Az oktatásit ugyanis a kulturális bizottságba, a foglalkoztatásit pedig a gazdaságiba integrálná a Fidesz.
Mesterházy Attila az egyeztetés után kijelentette, az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy önálló foglalkoztatási bizottság legyen. A szocialista pártelnök-frakcióvezető azt mondta, fontosnak tartják, hogy az önkormányzati kérdések, az uniós fejlesztések, az idősügy, az ifjúságpolitika, az energetika és a közlekedés nagyobb hangsúlyt kapjon a bizottságokban, de ezeket az ügyeket nem szükséges önálló testületekben tárgyalni. Például önálló európai uniós bizottságra egyik ellenzéki párt sem tett javaslatot, csak a Fidesz. Az ellenzék az önálló foglalkoztatási bizottság érdekében hajlandó lett volna a külügyi és az EU-s testület összevonására.
Rogán Antal szerint egyébként a helyek elosztásában "nyitottak arra, hogy az ellenzék egyharmadnál nagyobb befolyást kapjon", vagyis ötnél több bizottságot vezethetnének. Az LMP társelnöke, Schiffer András közölte, az előző parlamenti ciklushoz hasonlóan a fenntarható fejlődés bizottság elnöki posztját akarják, míg a Jobbik elnöke, Vona Gábor bejelentette, két testület vezetését akarják megszerezni, ebből az egyik a nemzetbiztonsági. Mint ismert, 2010-ben a Jobbik szintén bejelentkezett a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére, de végül az MSZP megakadályozta, hogy a radikális párt szerezze meg a testület elnöki posztját.
Az viszont már eldőlt, hogy nem lesz önálló frakciója a 4-4 képviselővel az Országgyűlésbe került Demokratikus Koalíciónak (DK) és az Együtt-PM-nek. A házszabály szerint a frakcióalakításhoz minimum 5 képviselő szükséges - 3 fővel csak az önálló listán induló pártok alakíthatnak képviselőcsoportot -, a kormányváltók közös országos listájáról - pártja egyedüli tagjaként - a parlamentbe került Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke azonban a közelmúltban bejelentette, hogy nem csatlakozik egyik párt képviselőcsoportjához sem. Az előző ciklushoz hasonlóan önálló frakciója lesz a Fidesszel közös listán és egyéni jelöltekkel induló KDNP-nek, valószínűleg újra frakciószövetségként működnek majd együtt a nagyobbik kormánypárttal. A 117 fős Fidesz-frakció egyébként május 5-én tartja alakuló ülését, ahol Rogán szerint Orbán Viktor fog javaslatot tenni a frakcióvezető személyére.
Egyelőre nem tudni, hogy Kövér László folytathatja-e a házelnöki poszton, bár a közelmúltban bejelentette, hogy megtiszteltetésnek tartaná, ha továbbra is ő vezethetné az Országgyűlést. Az új ciklusban is várhatóan öt alelnöke és tíz jegyzője lesz a parlamentnek, az alelnökök közül kettőt jelöl majd a Fidesz, egyet-egyet pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik. A jegyzői helyekre három képviselőt delegál a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet pedig az LMP.
