A fiatalokkal a helyszínen még azt közölték a rendőrök a tárgyaláson levetített videók szerint, hogy nemzeti jelképpel való visszaélés miatt vonják őket eljárás alá. A bíróság előtt azonban már jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szerepelt a rendőrség feljelentésében. A történtek miatt egyébként Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke is feljelentést tett. Szerinte felveti a terrorcselekmény elkövetésének gyanúját az, hogy az aktivisták a zászló visszaadását követelés teljesítéséhez kötötték. A feljelentés alapján a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség ugyan megtagadta, de az iratokat továbbította a bíróságra azzal, hogy a cselekmény a garázdaság szabálysértését vetheti fel.
A bíróság végül kimondta, hogy a garázdaság nem állapítható meg, a nemzeti jelképek megsértését pedig téves értelmezésnek nevezte. A bíróság szerint a fiatalok tette semmilyen kirívóan közösségellenes tevékenységet nem takart, és nem volt alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy megbotránkozást keltsen. A fiatalok egyébként a paksi bővítés ügyében tiltakoztak.
