Balkán;heroin;kábítószer-csempészet;

- 65 tonna heroin "utazik át" a Balkánon

A Balkánon keresztül évente mintegy 65 tonna heroint csempésznek be az Európai Unióba, a szállítmányok összértékét több száz millió euróra becsülik - írta macedón forrásokra hivatkozva szerdán a Politika című szerb napilap.

Az újság szerint a szerb és a macedón rendőrség évről évre kevesebb heroint koboz el a kábítószer-kereskedőktől, ennek oka viszont nem az, hogy csökken az Afganisztánból az EU-ba szállított drog mennyisége, hanem a hivatalos szervek egyre kevesebb sikerrel leplezik le a csempészeket.

2012-ben az összes feltételezett szállítmány mintegy egyharmadát foglalták le, ami óriási veszteséget okozott a kábítószer-csempészeknek – ismertette a szerb lap az ENSZ adatait. A legtöbb heroint (13,2 tonnát) Törökországban kobozták el, az uniós célországok pedig több tucat szállítási útvonalat lepleztek le.

A feltételezések szerint az európai uniós csatlakozás és a határok megszűnése miatt is csökkenhetett az elfogott kábítószer-szállítmányok mennyisége. Amikor a drog a schengeni határon belülre kerül, már nem kell rendőrségi vagy vámvizsgálattól tartani.

A lap szerint a másik ok az lehet, hogy a kereskedők egyszerre három útvonalon is biztosították a szállítást. Az úgynevezett déli útvonal Afganisztánból indul, és Iránon, illetve Törökországon keresztül Görögországba, Olaszországba, valamint más nyugat-európai országokba vezet.

A keleti út Bulgária és Románia uniós csatlakozása után vált „népszerűvé”, míg a legnagyobb forgalmat bonyolító központi útvonal a volt Jugoszlávia országain keresztül halad Horvátország, Szlovénia, illetve Magyarország felé. A legtöbb kábítószert végül Hollandiába szállítják, amely a legnagyobb elosztóközpontnak számít.

A Politika beszámolója szerint annak ellenére, hogy a heroincsempészet megfékezésében sikertelenségek tapasztalhatók, a marihuána-szállítmányokat jelentős sikerrel leplezik le. A feltételezések szerint Albánia területén találhatók nagyobb ültetvények.

Hiába szórta meg hatmilliárd forintból a közterületeket, valamint az online és nyomtatott sajtófelületeket a jegybank, nem vevők a növekedési hitelre a magyar kis- és középvállalkozók - vélik a szocialisták.